Azt tervezitek, hogy valamelyik külföldre egyetemre felvételiztek 2020-ban? A legtöbb országban hamarosan indul a jelentkezési időszak: mutatjuk, mit kell beszereznetek, illetve megírnotok a jelentkezéshez.
Ha külföldön szeretnétek továbbtanulni, érdemes már most elkezdeni a felkészülést, mivel időbe telik, amíg minden szükséges dokumentumot összegyűjtötök.
Ugyanis az intézmények általában kérnek motivációs levelet, önéletrajzot, ajánlóleveleket is, emellett hitelesítenetek kell a bizonyítványaitokat, és a nyelvtudásotokat is igazolnotok kell. A lista:
Mielőtt elkezditek begyűjteni a dokumentumokat, mindenképpen nézzétek meg, hogy az adott egyetem vagy szak milyen papírokat kér a felvételizőktől. Eltérés lehet az alapszak és a mesterképzés között, vagy a különböző országokban is. Illetve bizonyos esetekben ezen dokumentumok némelyikét a tényleges pályázati határidő lejárta után lehet csak benyújtani, hiszen előfordulhat, hogy a jelentkezési határidő jóval az érettségi előtt van.
Azt, hogy meddig jelentkezhettek a felsőoktatásba az egyes országokban, itt nézhetitek meg. Az angol nyelvtudás igazolásához szükséges nyelvvizsgákról itt olvashattok, azt pedig, hogy milyen bizonyítványokat fogadnak el a német nyelvterületen, itt nézhetitek meg.
Szívesen tanulnátok külföldön? Ezen az oldalon rengeteg ösztöndíj közül választhattok
Külföldön szeretnétek tanulni vagy kutatni, de ehhez némi anyagi támogatásra is szükségetek lenne? Ezen az oldalon olyan ösztöndíjprogramokat találhattok, amelyekre érdemes pályázni.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
2023-től kedve mindig július harmadik szerdáján hirdették ki az egyetemi ponthatárokat, ez azonban idén egy kicsit csúszik, hiszen július 23-án, csütörtökön fog majd kiderülni, hogy kit hova vettek fel.
Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt
Nem mindig egyértelmű, mi a hatékony fellépés a diákok agresszív vagy bántalmazó viselkedésével szemben, de a Gyermekjogi Civil Koalíció új reformjavaslata támpontokat adhat egy nagyon is szükséges szemléletváltáshoz.
10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.
A fizetés továbbra is az egyik leggyakoribb elégedetlenségi forrás a pályakezdők körében, de nem ez az egyetlen. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatása szerint sok frissdiplomás a szakmai előrelépési lehetőségekkel és a munka társadalmi megbecsültségével sem elégedett maradéktalanul.
Lassan minden ötödik diák külföldi a magyar egyetemeken. A legtöbben Németországból, Kínából, Iránból és Törökországból érkeznek.
A pedagógusokra nehezedő adminisztratív terhek csökkentéséről, a diákok túlterheltségének mérsékléséről, valamint a TÉR és a pedagógus-továbbképzési rendszer felülvizsgálatáról is egyeztetett Nagy Erzsébettel, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivőjével Lannert Judit.
