A jövő évi felsőoktatási felvételin kötelező lesz legalább egy tárgyból emelt szinten érettségizni, többletpont csak a második emelt szintűért jár majd. Nem mindegy ugyanakkor az sem, melyik tárgyból teszitek le ezt a vizsgát.
A 2020-as egyetemi, főiskolai felvételin az egyik bemeneti követelmény - a középfokú komplex nyelvvizsga mellett - az alap- és osztatlan képzéseken a legalább egy emelt szintű érettségi vizsga vagy felsőfokú végzettséget tanúsító oklevél lesz. Az ötven többletpont csak a második emelt szintű vizsgáért jár.
Ugyanakkor ezért is csak akkor kaphattok többletpontot, ha a vizsga alapján számítják az érettségi pontokat, tehát ha az adott tárgy a szakon kötelező vagy választható. Arról, hogy hol találjátok meg ezt az információt, és mely tárgyakból kell emelt szinten érettségiznetek, hogy bejuthassatok a kiszemelt képzésre, itt olvashattok.
A többletpont másik feltétele, hogy a vizsgán legalább 45 százalékos eredményt kell elérnetek.
Felvételi 2020: ezeket a felsőoktatási képzéseket fogadják el az emelt szintű érettségi helyett
Milyen feltételekkel jelentkezhettek jövőre alap- vagy osztatlan képzésre, ha már szereztetek oklevelet valamilyen felsőoktatási képzésben? Olvasói kérdésre válaszolunk.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Tízből hat magyar egyetem rosszabbul szerepelt, három megtartotta pozícióját, és mindössze egyetlen egyetem tudott előrelépni Quacquarelli Symonds legfrissebb, 2027-es nemzetközi egyetemi rangsorában.
A keddi parlamenti vitában az ellenzék legfőbb kritikája a pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztésével kapcsolatban az volt, hogy a jelenlegi rendszert úgy állítanák le, hogy egyelőre nem látható, pontosan mi lép a helyére. Lannert Judit szerint ugyanakkor már a nyáron széles körű szakmai egyeztetés kezdődik az új modell kidolgozásáról, Müller Anna pedig felszólalásában azt részletezte, milyen szempontok mentén lenne érdemes újragondolni a pedagógusok értékelését.
Mutatjuk, mennyivel emelkedhetnek a pedagógusbérek a tervezett korrekció után.
A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.
Az emelt szintű érettségik javításának díjazását bírálta keddi parlamenti felszólalásában Müller Anna, a Tisza Párt képviselője. A matematika-kémia tanár szerint miközben az Oktatási Hivatal évről évre nehezen talál elegendő vizsgáztatót az emelt szintű vizsgákhoz, a dolgozatok javításáért járó díjazás továbbra is rendkívül alacsony.
Ha most szóbeliztek magyarból az érettségin, teszteljétek a tudásotokat a magyar költőkből.
Közzétették a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója – 2025” pályázat díjazottjainak listáját. Az elismerést azok az általános iskolás diákok nyerhették el, akik a tanulásban és a sportban egyaránt kiemelkedő eredményeket értek el a 2024/2025-ös tanévben.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik.
