A jövő évi felsőoktatási felvételin kötelező lesz legalább egy tárgyból emelt szinten érettségizni, többletpont csak a második emelt szintűért jár majd. Nem mindegy ugyanakkor az sem, melyik tárgyból teszitek le ezt a vizsgát.
A 2020-as egyetemi, főiskolai felvételin az egyik bemeneti követelmény - a középfokú komplex nyelvvizsga mellett - az alap- és osztatlan képzéseken a legalább egy emelt szintű érettségi vizsga vagy felsőfokú végzettséget tanúsító oklevél lesz. Az ötven többletpont csak a második emelt szintű vizsgáért jár.
Ugyanakkor ezért is csak akkor kaphattok többletpontot, ha a vizsga alapján számítják az érettségi pontokat, tehát ha az adott tárgy a szakon kötelező vagy választható. Arról, hogy hol találjátok meg ezt az információt, és mely tárgyakból kell emelt szinten érettségiznetek, hogy bejuthassatok a kiszemelt képzésre, itt olvashattok.
A többletpont másik feltétele, hogy a vizsgán legalább 45 százalékos eredményt kell elérnetek.
Felvételi 2020: ezeket a felsőoktatási képzéseket fogadják el az emelt szintű érettségi helyett
Milyen feltételekkel jelentkezhettek jövőre alap- vagy osztatlan képzésre, ha már szereztetek oklevelet valamilyen felsőoktatási képzésben? Olvasói kérdésre válaszolunk.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
