Felvételi 2020: csak ebben az esetben jár többletpont az emelt szintű érettségiért

A jövő évi felsőoktatási felvételin kötelező lesz legalább egy tárgyból emelt szinten érettségizni, többletpont csak a második emelt szintűért jár majd. Nem mindegy ugyanakkor az sem, melyik tárgyból teszitek le ezt a vizsgát.

  • Eduline

A 2020-as egyetemi, főiskolai felvételin az egyik bemeneti követelmény - a középfokú komplex nyelvvizsga mellett - az alap- és osztatlan képzéseken a legalább egy emelt szintű érettségi vizsga vagy felsőfokú végzettséget tanúsító oklevél lesz. Az ötven többletpont csak a második emelt szintű vizsgáért jár.

Ugyanakkor ezért is csak akkor kaphattok többletpontot, ha a vizsga alapján számítják az érettségi pontokat, tehát ha az adott tárgy a szakon kötelező vagy választható. Arról, hogy hol találjátok meg ezt az információt, és mely tárgyakból kell emelt szinten érettségiznetek, hogy bejuthassatok a kiszemelt képzésre, itt olvashattok.

A többletpont másik feltétele, hogy a vizsgán legalább 45 százalékos eredményt kell elérnetek.

Felvételi 2020: ezeket a felsőoktatási képzéseket fogadják el az emelt szintű érettségi helyett

Milyen feltételekkel jelentkezhettek jövőre alap- vagy osztatlan képzésre, ha már szereztetek oklevelet valamilyen felsőoktatási képzésben? Olvasói kérdésre válaszolunk.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.