Milyen feltételekkel jelentkezhettek jövőre alap- vagy osztatlan képzésre, ha már szereztetek oklevelet valamilyen felsőoktatási képzésben? Olvasói kérdésre válaszolunk.
A felvételi rendelet szerint 2020-ban csak az kerülhet be alakpképzésre, aki legalább egy emelt szintű érettségi vizsgát tett vagy felsőfokú végzettséget tanúsító oklevéllel rendelkezik. Felsőoktatási szakképzésben szerzett oklevéllel teljesítem az utóbbi követelményt, vagy szükséges az emelt szintű érettségi?
A felsőoktatatási szakképzésben szerzett oklevél nem minősül felsőfokú végzettséget biztosító képzésnek - ahogy a szakirányú továbbképzés sem -, vagyis ezzel nem válthatjátok ki a 2020-as felvételi bemeneti követelményét. Az alap- vagy osztatlan képzésen, mesterképzésen vagy doktori képzésen szerzett diplomával viszont igen.
A jövő évi felvételi másik alapfeltétele a középfokú (B2) komplex nyelvvizsga. Enélkül sem lehet majd bekerülni alap- vagy osztatlan képzésre, sem állami ösztöndíjas, sem önköltséges formában. A 2020-as felvételivel kapcsolatos összes cikkünket itt találjátok.
Így deríthetitek ki, hogy a kiszemelt szakon milyen tárgyakból fogadják el az emelt szintű érettségit
Mindenképpen az adott képzési terület, illetve szak választható érettségi vizsgatárgyaiból kell emelt szintű vizsgát tennetek? Olvasói kérdésre válaszolunk.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
2023-től kedve mindig július harmadik szerdáján hirdették ki az egyetemi ponthatárokat, ez azonban idén egy kicsit csúszik, hiszen július 23-án, csütörtökön fog majd kiderülni, hogy kit hova vettek fel.
Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt
Nem mindig egyértelmű, mi a hatékony fellépés a diákok agresszív vagy bántalmazó viselkedésével szemben, de a Gyermekjogi Civil Koalíció új reformjavaslata támpontokat adhat egy nagyon is szükséges szemléletváltáshoz.
10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.
A fizetés továbbra is az egyik leggyakoribb elégedetlenségi forrás a pályakezdők körében, de nem ez az egyetlen. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatása szerint sok frissdiplomás a szakmai előrelépési lehetőségekkel és a munka társadalmi megbecsültségével sem elégedett maradéktalanul.
Lassan minden ötödik diák külföldi a magyar egyetemeken. A legtöbben Németországból, Kínából, Iránból és Törökországból érkeznek.
A pedagógusokra nehezedő adminisztratív terhek csökkentéséről, a diákok túlterheltségének mérsékléséről, valamint a TÉR és a pedagógus-továbbképzési rendszer felülvizsgálatáról is egyeztetett Nagy Erzsébettel, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivőjével Lannert Judit.
