Hamarosan kezdődnek az őszi érettségi vizsgák, itt vannak a középszintű matekérettségi legfontosabb szabályai.
A középszintű matekérettségi két részből áll, melynek megoldására összesen 180 percetek van. Az első vizsgarész 45 perces, a második rész megoldására pedig 135 perc áll majd a rendelkezésetekre. Az írásbelin összesen 100 pontot lehet összegyűjteni: az első feladatrészben maximum 30, a másodikban pedig maximum 70 pontot szerezhettek.
Milyen típusúak a feladatok?
Az I., 45 perces feladatlap 10-12 rövid feladatot tartalmaz, amelyek az alapfogalmak, definíciók és egyszerű összefüggések ismeretét ellenőrzi. A feladatlapban előfordulhat néhány igaz-hamis állítást tartalmazó vagy egyszerű feleletválasztós feladat is, de a feladatok többsége nyílt végű.
A II. vizsgarész megoldására 135 percetek lesz, amit szabadon oszthattok be magatoknak. Ugyanis a második feladatlap további két részből áll. Az A részben három, egyenként 9-14 pontos feladatot kell megoldanotok. Ezek több részkérdésből állnak. A II. B rész három, egyenként 17 pontos feladatot tartalmaz, amelyből kettőt kell választanotok és megoldanotok – az értékelés során is csak az általatok választott két feladatot veszik figyelembe. Ezek összetett feladatok, általában több témakört is érintenek és több részkérdésből állnak.
Legális puskák a matekérettségin
A feladatok megoldásához függvénytáblázat (egyidejűleg akár többfélét is), szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas zsebszámológépet, körzőt, vonalzót, szögmérőt használhattok. Ezekről magatoknak kell gondoskodnotok és a vizsga alatt nem cserélgethetitek az eszközöket egymás között.
Számológép kell. De milyen?
Pillanatokon belül kezdődik a tanév, és ha most mentek középiskolába, számológépre biztosan szükségetek lesz. Ha tudatosan készültök, valószínűleg már többször is végigpörgettétek a fejetekben, hogy hosszú távon mi mindent kell tudnia egy ilyen kütyünek. Segítünk egy kicsit.
Mikor kell matekból szóbelizni?
Ha az írásbelin legalább 12 százalékot elértetek, viszont nem haladtátok meg a 25 százalékot, akkor szóbeli vizsgát kell tennetek.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
