Mikor jelentkezhettek legközelebb egyetemre, főiskolára? Itt a dátum

Mikor indul a keresztféléves felvételi, és meddig lehet majd beadni a jelentkezést?

  • Eduline

A 2020 februárjában - keresztfélévben - induló egyetemi, főiskolai képzésekre vonatkozó felvételi tájékoztató október közepén jelenik meg - ebben találjátok majd a szakok pontos követelményeit és a pontszámítási szabályokat, illetve azt is, hogy a keresztféléves felvételin is kötelező lesz-e már egy középfokú (B2) komplex nyelvvizsga, illetve egy emelt szintű érettségi a bekerüléshez.

A jelentkezés október közepén indul, és november 15-ig tart. A ponthatárokat január második felében hozzák nyilvánosságra, ekkor derül ki, hogy bejutottatok-e az általatok megjelölt szakra.

A keresztféléves felvételin is legfeljebb hat helyet jelölhettek meg. Alap-, osztatlan- és mesterképzésre, valamint felsőoktatási szakképzésekre lehet jelentkezni.

A 2020-as felvételivel kapcsolatos összes cikkünket itt találjátok. Azt, hogy az adott szakokhoz szükség van-e emelt szintű érettségire, és ha igen, mely tárgyakból, itt nézhetitek meg:

Felvételi 2020: ezekből a tantárgyakból kell emelt szinten érettségizni jövőre

Jövőre sem mindegy, miből tesztek emelt szintű érettségit. 2020-tól csak azok kerülhetnek be az egyetemekre és főiskolákra, akik legalább középfokú nyelvvizsgával rendelkeznek, és minimum egy emelt szintű érettségit tesznek. Itt a lista, az egyes szakokhoz milyen érettségit számítanak.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.