Mikor indul a keresztféléves felvételi, és meddig lehet majd beadni a jelentkezést?
A 2020 februárjában - keresztfélévben - induló egyetemi, főiskolai képzésekre vonatkozó felvételi tájékoztató október közepén jelenik meg - ebben találjátok majd a szakok pontos követelményeit és a pontszámítási szabályokat, illetve azt is, hogy a keresztféléves felvételin is kötelező lesz-e már egy középfokú (B2) komplex nyelvvizsga, illetve egy emelt szintű érettségi a bekerüléshez.
A jelentkezés október közepén indul, és november 15-ig tart. A ponthatárokat január második felében hozzák nyilvánosságra, ekkor derül ki, hogy bejutottatok-e az általatok megjelölt szakra.
A keresztféléves felvételin is legfeljebb hat helyet jelölhettek meg. Alap-, osztatlan- és mesterképzésre, valamint felsőoktatási szakképzésekre lehet jelentkezni.
A 2020-as felvételivel kapcsolatos összes cikkünket itt találjátok. Azt, hogy az adott szakokhoz szükség van-e emelt szintű érettségire, és ha igen, mely tárgyakból, itt nézhetitek meg:
Felvételi 2020: ezekből a tantárgyakból kell emelt szinten érettségizni jövőre
Jövőre sem mindegy, miből tesztek emelt szintű érettségit. 2020-tól csak azok kerülhetnek be az egyetemekre és főiskolákra, akik legalább középfokú nyelvvizsgával rendelkeznek, és minimum egy emelt szintű érettségit tesznek. Itt a lista, az egyes szakokhoz milyen érettségit számítanak.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Hiába lenne a cél az olvasás megszerettetése, egy rosszul megválasztott kötelező éppen az ellenkező hatást érheti el.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
