Felvételi 2020: ez a választás lehet a menekülőút jövőre?

Hány pontot jelent jövőre egy emelt szintű nyelvi érettségi? Egy ilyen vizsgával mind a két felvételi követelményt ki lehet majd pipálni? Fontos kérdésekre válaszolunk.

  • Eduline

A továbbtanulni szándékozók számára a legkomolyabb változás az emeltszintű érettségi kötelezettsége, illetve a legalább B2 szintű nyelvtudás igazolása lesz jövőre. 

Az emelt szintű nyelvi érettségivel mind a két követelményt ki lehet pipálni? 

A minisztériumi válasz alapján az a diák, aki egy idegen nyelvből tesz egy (legalább 60 százalékos) emelt szintű érettségit, mind a két feltételnek megfelel, vagyis kipipálja mind a B2-es nyelvvizsgára, mind az emelt szintű érettségire vonatkozó feltételt. A legalább 60 százalékos emelt szintű érettségi ugyanis középfokú (B2-es) nyelvvizsgának számít.

A Nemzeti Pedagógus Kar dokumentuma alapján, azonban ilyen esetben az emelt szintű nyelvi érettségi és az ebből származó nyelvvizsga is a felvételi követelmények teljesítéséhez kell, többletpontot csak a második nyelvvizsgáért csak a második - a felvételi pontszámításba beszámítható - emelt szintű vizsgáért jár majd.

Fontos: a felvételi feltételeket tartalmazó kormányrendeletből egyelőre ezek a részletek nem olvashatók ki, egészen biztosat akkor fogunk tudni, amikor a jogszabályt is módosítják majd.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.