Komoly gond lehet a 2020-as felvételi szigorítás: idén a felvettek közel harmadának nincs nyelvvizsgája

Egyre közelebb a 2020-as felvételi szigorítás, mégis az idén felvettek 31 százalékának nem volt nyelvvizsgája, vidéken ennél is sokkal rosszabb az arány.

  • Eduline

A Magyar Narancs most frissen kapott adatokat az Oktatási Hivataltól. A frissen felvett, tanulmányaikat szeptemberben kezdő hallgatókra vonatkozó adatsorból kiderül, nem túl rózsás a helyzet.

Alap és osztatlan képzésre összesen 60982 hallgatót vettek fel, közülük 41795-nek volt legalább középfokú nyelvvizsgája, ami 69 százalékos arány. Ha már idén kötelező lett volna a nyelvvizsga, 19187 diák, a felvettek 31 százaléka nem jutott volna be a felsőoktatásba - írják.

A kép képzési területenként jelentős eltéréseket mutat. Míg a felvett bölcsészek 88 százalékának volt nyelvvizsgája, a művészetközvetítés területen tanulók mindössze 35 százalékáról mondható el ez. Igen rosszul áll a sporttudomány is (a felvettek 43 százaléka rendelkezett csak nyelvvizsgával).

Felvételi 2020: ilyenek lesznek a pontszámítási szabályok jövőre

Jár-e többletpont az emelt szintű nyelvi érettségiért a 2020-as felvételin? Milyen többletpontokat kaphat az a jelentkező, akinek két emelt szintű érettségije és egy középfokú és egy felsőfokú nyelvvizsgája van? Fontos kérdésekre válaszol az EMMI.

De a pedagógusképzés helyzete a legaggasztóbb, ahol a felvettek közel felének, 47 százalékának nem volt nyelvvizsgája. A tanárhiány így is égető, az utánpótlásnak nyilván nem tenne jót, ha a potenciális tanárjelöltek közel fele nem jutna be a felsőoktatásba - emelik ki.

Még szembetűnőbb a különbség a budapesti és vidéki intézmények között - írják. Az adatsorból úgy tűnik, hogy a Corvinuson, az ELTE-n vagy a BME-n nem fog túlzott megrázkódtatást okozni a kötelező nyelvvizsga bevezetése, a Nyíregyházi Egyetemen viszont alig a felvettek harmadának, Dunaújvárosban és Egerben is kevesebb mint a felének volt nyelvvizsgája.

A jelentősebb intézmények közül a 69 százalékos országos átlagnál szinte csak fővárosi egyetemek teljesítettek jobban, vidékről egyedül a Szegedi Tudományegyetem került be, itt a felvettek 70 százaléka tudta igazolni a B2-es nyelvtudást.

Információink szerint a HÖOK és más szervezetek is tárgyalnak a kormánnyal annak érdekében, hogy legalább részterületeken halasszák el a kötelező nyelvvizsga bevezetését.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.