Van néhány fogalom, amelyekkel találkozva értetlenül állhatok majd egyes teendőknél az egyetemen, ezért jó, ha időben megtudjátok ezek jelentését, működését. Útmutató elsőéves egyetemistáknak.
Korábban megírtuk, hogy milyen új kifejezésekkel fogtok találkozni az egyetem első félévében - most ehhez hozzátéve mutatunk még párat, ami szintén furcsa újdonság lehet számotokra a következő időszakban.
1. Minor
A legtöbb egyetem szakjain bizonyos idő eltelte után (fél év vagy egy év) specializálódnia kell a hallgatóknak. Ezt megtehetik átlalában egy szakirány vagy éppen minor, specializáció kiválasztásával. Ezek mindegyike tulajdonképpen egy kisebb szaknak (általában egy éves képzésnek) számít a fő szak mellett, és azt kiegészítve. Szakmailag tehát összetartozó kurzusokról van szó, amelyeknél ugyanúgy vannak kötelező és választható tárgyak is.
2. Szoctám
Mi az a dolog, amit sokan leadnak a félév elején és számos dokumentumot kell összegyűjteni hozzá? Ez a szociális támogatás, gyakoribb nevén szoctám, amely (szociális alapon) anyagi támogatás jelent a hallgatók számára. Ez a fogalom tehát leginkább a hátrányos helyzetű diákokat érinti.
3. Előfeltétel
A fentebb említett minornak, szakiránynak lehetnek előfeltételes tárgyai, amelyenek elvégzésével kerülhettek be ezekre a képzésekre. De lehet előfeltétele egyes tárgyaknak is, ezek azok, amelyek egymásra épülnek, így nem mindegy az időrend sem, amelyben elvégzitek - hiszen csak egymás után engedi őket felvenni a Neptun is.
4. Speckol
A speckolként emlegett speciálkollégium egy tantárgytípus (a kollokvium, szeminárium, gyakorlat típusok mellett). Ez a fogalom a szabadon választható kurzusokat jelöli, amelyek azonos vagy nagyon hasonló kóddal (mégis különböző témájú kurzusként) szoktak szerepelni tantárgyfelvételkor.
5. Opponens
Az opponens kifejezéssel inkább a végzés felé fogtok találkozni, de jó ha tudjátok, ő lesz a bíráló fél a doktori vagy szakdolgozatotok értékelésénél.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
