Nem érettségiztethet a 2019/2020-as tanévben a fővárosi Szinyei Merse Pál Gimnázium az idei érettségi körül kialakult problémák miatt - írja az Index.
A lapnak ezt Tóth Gábor igazgató is megerősítette, akinek az intézményvezetői megbízását augusztus 15-i hatállyal visszavonták.
Az Index azt írja, szombaton az egyik szinyeis zárt csoportban megjelent egy bejegyzés, mely szerint a Szinyei Merse Pál Gimnázium esti tagozatának idei érettségije körüli botrány miatt egy tanévre megvonták a teljes iskola érettségi vizsgaszervezési jogát. Vagyis a következő tanévben a nappali tagozatos végzősök sem tudnak majd érettségizni a gimnáziumban.
Ahogy arról korábban a hvg.hu és az Index is írt, tizenöt diák érettségi vizsgáját utólag megsemmisítette a vizsgabizottság a gimnáziumban - a különböző iskolákból a Szinyei esti tagozatára érkező diákoknak a sikeres vizsga után jelezték, hogy egy-egy tantárgyból még az érettségi előtt különbözeti vizsgát kellett volna tenniük.
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma szerint az iskola hibázott, hogy érettségizni engedte a tizenöt érintett diákot.
Tóth Gábor az Indexnek azt mondta, szerinte törvényileg rossz a rendelkezés a felnőttoktatásra vonatkozó pedagógiai programban, amit az előző intézményegységi vezető írt meg. Ezt - tette hozzá - az Oktatási Hivatal korábban meg is vizsgálta, és nem talált semmilyen törvényellenességet. Az iskola vezetősége eszerint dolgozott, azt gondolták, minden rendben van.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
