Hétfőn elindult a 2019-es pótfelvételi, amire augusztus 7-ig lehet jelentkezni. A legtöbb felsőoktatási intézmény csak önköltséges képzéseket hirdet meg ebben az időszakban, de van néhány kivétel. Lássuk, milyen szakokra tudtok jelentkezni, ha nem szeretnétek fizetni a tanulmányaitokért.
Fontos tudni, hogy a pótfelvételi során kizárólag önköltséges képzések indulnak – de akad néhány kivétel. A legtöbb államilag támogatott, alapszakos képzést a Nemzeti Közszolgálati Egyetem hirdeti a pótfelvételisek számára. A jelentkezők többek között katonai logisztika, katonai üzemeltetés, katonai vezető, rendészeti, valamint a Víztudományi Kar több képzése közül válogathatnak.
A Miskolci Egyetem gyógypedagógia alapszakos képzésére, valamint a Szegedi Tudományegyetem gépészmérnöki képzésére is lehet államilag finanszírozott formában jelentkezni. A Debreceni Egyetem és a Pécsi Tudományegyetem pedig ápolás mesterszakos képzéseket hirdettet meg szintén ösztöndíjas formában. A pótfelvételin meghirdetett, államilag finanszírozott képzések teljes listáját itt találjátok.
Pótfelvételi: ilyen ponthatárokra számíthattok, ha ebben az eljárásban jelentkeztek
Nem kerültetek be az egyetemre vagy a főiskolára? Ha a pótfelvételiben jelentkeznétek valamilyen képzésre, akkor most megmutatjuk, milyen ponthatárokra számíthattok.
A választott képzésre kizárólag az E-felvételi rendszerben tudtok jelentkezni. Fontos azonban, hogy a pótfelvételi során nem jelölhettek meg több helyet – csak egyetlen felsőoktatási intézmény, egyetlen képzésére jelentkezhettek.
A pótfelvételivel kapcsolatos legfrissebb információkról itt olvashattok.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
