Hétfőn elindult a 2019-es pótfelvételi, amire augusztus 7-ig lehet jelentkezni. A legtöbb felsőoktatási intézmény csak önköltséges képzéseket hirdet meg ebben az időszakban, de van néhány kivétel. Lássuk, milyen szakokra tudtok jelentkezni, ha nem szeretnétek fizetni a tanulmányaitokért.
Fontos tudni, hogy a pótfelvételi során kizárólag önköltséges képzések indulnak – de akad néhány kivétel. A legtöbb államilag támogatott, alapszakos képzést a Nemzeti Közszolgálati Egyetem hirdeti a pótfelvételisek számára. A jelentkezők többek között katonai logisztika, katonai üzemeltetés, katonai vezető, rendészeti, valamint a Víztudományi Kar több képzése közül válogathatnak.
A Miskolci Egyetem gyógypedagógia alapszakos képzésére, valamint a Szegedi Tudományegyetem gépészmérnöki képzésére is lehet államilag finanszírozott formában jelentkezni. A Debreceni Egyetem és a Pécsi Tudományegyetem pedig ápolás mesterszakos képzéseket hirdettet meg szintén ösztöndíjas formában. A pótfelvételin meghirdetett, államilag finanszírozott képzések teljes listáját itt találjátok.
Pótfelvételi: ilyen ponthatárokra számíthattok, ha ebben az eljárásban jelentkeztek
Nem kerültetek be az egyetemre vagy a főiskolára? Ha a pótfelvételiben jelentkeznétek valamilyen képzésre, akkor most megmutatjuk, milyen ponthatárokra számíthattok.
A választott képzésre kizárólag az E-felvételi rendszerben tudtok jelentkezni. Fontos azonban, hogy a pótfelvételi során nem jelölhettek meg több helyet – csak egyetlen felsőoktatási intézmény, egyetlen képzésére jelentkezhettek.
A pótfelvételivel kapcsolatos legfrissebb információkról itt olvashattok.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Miközben évek óta a nappali képzés számít a klasszikus egyetemi útnak, egyre több hallgató dönt úgy, hogy munka vagy más elfoglaltság mellett szerez diplomát. A 2025/2026-os tanévben már 117 ezren tanulnak esti, levelező vagy távoktatási formában a magyar felsőoktatásban, tízezerrel többen, mint egy évvel korábban.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Ha idén jelentkeztek egyetemre, főiskolára, akkor ezt jó, ha tudjátok.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
