A Debreceni Egyetemre (DE) a tavalyihoz képest mintegy 12 százalékkal több, az általános felvételi eljárásban felvett 7420 elsőéves kezdheti meg tanulmányait a magyar nyelvű képzéseken szeptembertől.
Szilvássy Zoltán rektor csütörtökön a felsőoktatási felvételi eredményekről tartott sajtótájékoztatón elmondta azt is: az angol nyelvű képzésekre 2007 külföldi hallgatót vettek fel, számuk 10 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. Az idei naptári évben a Debreceni Egyetemre felvettek száma összességében már meghaladta a tízezret, amire az egyetem történetében még nem volt példa - tette hozzá a rektor.
Bács Zoltán, a DE kancellárja bejelentette: a Neumann János Egyetem szolnoki gazdálkodási kara kiválik az intézményből és beolvad a Debreceni Egyetembe. A DE új szolnoki campusán 270 elsőéves kezdi meg a tanulmányait szeptemberben.
Bartha Elek oktatási rektorhelyettes a részleteket ismertetve kiemelte: idén az orvos- és egészségtudományi, a gazdaságtudományi és a pedagógusképzés, valamint a műszaki tudományok volt a legnépszerűbb képzési terület. A legtöbb elsőévest a gazdaságtudományi, a bölcsészettudományi, a gyermeknevelési és gyógypedagógiai, a természettudományi és technológiai, valamint műszaki kar iskolázza be a 2019-2020-as tanévre.
Itt a teljes lista: a 2019-es felvételi összes ponthatára
Néhány perccel ezelőtt közzétették a 2019-es felsőoktatási felvételi ponthatárait - a listát már az Eduline-on is megnézhetitek.
A műszaki karra mintegy 40 százalékkal több elsőévest vettek fel, mint tavaly (számuk 439-ről 611-re nőtt), ami jól tükrözi, hogy a térségi iparfejlesztés eredményeként jelentősen nőtt a műszaki végzettségű szakemberek iránti igény - fűzte hozzá.
A legmagasabb, 460 volt a ponthatár az osztatlan, nappali tagozatos, államilag finanszírozott angol nyelv és kultúra - olasz nyelv és kultúra tanára szakon. A kommunikáció és médiatudomány, valamint a jogász államilag finanszírozott nappali képzésén legalább 440 pontot kellett elérni, míg a pszichológia alapképzés állami ösztöndíjas nappali tagozatán 436 pontra volt szükség a sikeres felvételihez - ismertette a rektorhelyettes.
Bartha Elek tájékoztatása szerint öt új szakot indítanak szeptembertől: a hallgatók romológia alapszakon, lótenyésztő, lovassportszervező agrármérnöki alapszakon, kulturális mediáció mesterszakon és - új duális képzésként - vidékfejlesztési agrármérnök mesterképzésben kezdhetik meg a tanulmányaikat Debrecenben.
Pósánné Rácz Annamária, az egyetem oktatási igazgatója jelezte: a pótfelvételi eljárásban egy önköltséges szakra jelentkezhetnek a hallgatók, de kivételként az országban egyedül állami ösztöndíjjal támogatott ápolás mesterszakra is lehet jelentkezni a pótfelvételi keretében a Debreceni Egyetemre.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
