Stabilitás jellemzi a Pannon Egyetemet a felvételi adatok alapján, az intézményben 1977 hallgató kezdheti meg tanulmányait szeptembertől - közölte az egyetem rektora csütörtökön sajtótájékoztatón, Veszprémben.
Gelencsér András hangsúlyozta: a Pannon Egyetem felvételi eredményeit többéves visszatekintésben is stabilitás jellemzi a demográfiai trendek és a fővárosi felsőoktatási intézmények vonzerejének növekedése ellenére is.
Balogh Ágnes oktatási és akkreditációs ügyekért felelős rektori megbízott a felvételi eredményekről elmondta: az 1977 hallgató 64 százaléka nappali, 36 százaléka levelező tagozaton kezdi meg tanulmányait. A felvettek közül 1296-an alapszakra, 283-an mesterszakra, 29-en osztatlan képzésre és 369-en felsőoktatási szakképzésre nyertek felvételt, közülük 1620-an állami ösztöndíjas képzésen tanulhatnak.
Itt a teljes lista: a 2019-es felvételi összes ponthatára
Néhány perccel ezelőtt közzétették a 2019-es felsőoktatási felvételi ponthatárait - a listát már az Eduline-on is megnézhetitek.
A legtöbb hallgató - a felvettek csaknem harmada, 686 diák - a gazdaságtudományi kar képzéseire került be, a szakok közül pedig a műszaki informatikai kar programtervező informatikus alapszakja lett a legnagyobb létszámú, ide 115 hallgatót vettek fel. A mesterszakok közül a legtöbben, 27-en a modern filológiai és társadalomtudományi kar mentálhigiénés közösség- és kapcsolatépítő mesterszakának levelező tagozatára jutottak be.
A legmagasabb felvételi ponthatár, 462 pont a modern filológiai és társadalomtudományi kar nemzetközi tanulmányok alapszakának nappali tagozatán volt.
Navracsics Judit, a modern filológiai és társadalomtudományi kar dékánja kiemelte: idén három új szakot akkreditáltak - kommunikáció és médiatudomány, valamint a közösségszervezés alapszakok és a mentálhigiénés közösség- és kapcsolatépítő mesterszak -, melyek Veszprém 2023-as Európa kulturális fővárosi eseménysorozatára való felkészülésben is hasznosak lehetnek. Hozzátette: Kőszegen nemzetközi tanulmányok angol nyelvű mesterképzést is indítanak.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
