Idén szeptemberben közel 6 200 elsőéves kezdheti meg tanulmányait a Budapesti Gazdasági Egyetemen, 6 százalékkal többen, mint az előző évben. 2019-ben az állami ösztöndíjasként felvett hallgatók arányának további növekedése mellett az idegen nyelvű képzésekre felvettek száma is jelentősen nőtt.
Az általános felvételi eljárást követően a 2019/2020-as tanévben 6 192 elsőéves kezdheti meg tanulmányait az egyetemen. Tavaly 5 846 fő nyert felvételt, így az idén 6 százalékkal több az újonnan felvett hallgatók száma. Rádásul évről-évről folyamatosan nő az egyetemre magas pontszámmal bejutók aránya.
A tavalyi évhez hasonlóan idén is növekedett az állami ösztöndíjasként bekerült hallgatók aránya: a felvett hallgatók 61 százaléka állami ösztöndíjasként kezdi majd meg tanulmányait az egyetemen. Ugyancsak átlag feletti a növekedés a levelező képzésekre felvettek arányában, amely azt mutatja, hogy a munka mellett való tanulás egyre elterjedtebb modellé válik.Az idei évben az átlagosnál jobban nőtt az idegen nyelvű képzésekre felvettek aránya, ez is mutatja, hogy a felvételizőknek egyre fontosabb, hogy nemzetközi környezetben tanulhassanak és fejleszthessék nyelvtudásukat.
Itt a teljes lista: a 2019-es felvételi összes ponthatára
Néhány perccel ezelőtt közzétették a 2019-es felsőoktatási felvételi ponthatárait - a listát már az Eduline-on is megnézhetitek.
„A BGE-n úgy véljük, hogy a sikerhez hallgatóink erőfeszítésein és hozzáállásán keresztül vezet az út, nekünk pedig az a feladatunk, hogy biztosítsuk a megfelelő feltételeket a fejlődésükhöz, szakmai kibontakozásukhoz. Ennek érdekében nagy hangsúlyt fektetünk az üzleti szféra szereplőivel való együttműködésre, mely oktatási portfóliónkat is meghatározza” – hangsúlyozta Prof. Dr. Heidrich Balázs, a BGE rektora.
Azok, akik lemaradtak a felvételiről, vagy nem nyertek felvételt, a pótfelvételi eljárás keretében adhatják be jelentkezésüket a Budapesti Gazdasági Egyetemre. További információt az egyetem pótfelvételi eljárásban meghirdetett képzéseiről ezen az oldalon talál.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
A sportban még ma is előfordul, hogy az edzők szigorral vagy tiltással próbálják átlendíteni a sportolókat egy-egy nehéz időszakon. Torma Noémi sportpszichológus szerint ez a szemlélet sok helyen még mindig része az edzői kultúrának, pedig van alternatíva.
Miközben évről évre hatalmas a túljelentkezés a hat- és nyolcosztályos gimnáziumokba, a PISA- eredmények alapján is a korai kiválasztás nem növeli a legjobb tanulók teljesítményét, viszont erősíti a társadalmi különbségeket. Nahalka István oktatáskutató kiemelte, hogy a hazai rendszer inkább a családi hátteret, mintsem a tehetséget jutalmazza.
Egy csíkszeredai egyetemi fórumon kellemetlen kérdést kapott Hankó Balázs, a kultúráért és innovációért felelős miniszter: egy hallgató azt firtatta, miért fizetnek erdélyi fiataloknak azért, hogy Magyarországon aláírásokat gyűjtsenek a Fidesz kampányában.
@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu
Megjelent a Magyar Közlönyben a tanárbérek egyszeri kiegészítéséről szóló kormányrendelet. A kifizetés határideje április 10., ugyanakkor az érintettek egy része már korábban is megkaphatja az összeget.
Ismét láthatjuk, mennyire alacsonyak a tanulmányi ösztöndíjak a magyar egyetemeken: a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen még a legjobb hallgatók is csak néhány tízezer forintos támogatásban részesülnek.
A szakmai szervezet szerint a Nagykátán történt baleset rávilágít a hazai kémiaoktatás egyik alapvető problémájára: sok intézményben már nincs főállású kémiatanár, miközben a kísérletek bemutatása komoly szakértelmet és megfelelő körülményeket igényel.
