Idén szeptemberben közel 6 200 elsőéves kezdheti meg tanulmányait a Budapesti Gazdasági Egyetemen, 6 százalékkal többen, mint az előző évben. 2019-ben az állami ösztöndíjasként felvett hallgatók arányának további növekedése mellett az idegen nyelvű képzésekre felvettek száma is jelentősen nőtt.
Az általános felvételi eljárást követően a 2019/2020-as tanévben 6 192 elsőéves kezdheti meg tanulmányait az egyetemen. Tavaly 5 846 fő nyert felvételt, így az idén 6 százalékkal több az újonnan felvett hallgatók száma. Rádásul évről-évről folyamatosan nő az egyetemre magas pontszámmal bejutók aránya.
A tavalyi évhez hasonlóan idén is növekedett az állami ösztöndíjasként bekerült hallgatók aránya: a felvett hallgatók 61 százaléka állami ösztöndíjasként kezdi majd meg tanulmányait az egyetemen. Ugyancsak átlag feletti a növekedés a levelező képzésekre felvettek arányában, amely azt mutatja, hogy a munka mellett való tanulás egyre elterjedtebb modellé válik.Az idei évben az átlagosnál jobban nőtt az idegen nyelvű képzésekre felvettek aránya, ez is mutatja, hogy a felvételizőknek egyre fontosabb, hogy nemzetközi környezetben tanulhassanak és fejleszthessék nyelvtudásukat.
Itt a teljes lista: a 2019-es felvételi összes ponthatára
Néhány perccel ezelőtt közzétették a 2019-es felsőoktatási felvételi ponthatárait - a listát már az Eduline-on is megnézhetitek.
„A BGE-n úgy véljük, hogy a sikerhez hallgatóink erőfeszítésein és hozzáállásán keresztül vezet az út, nekünk pedig az a feladatunk, hogy biztosítsuk a megfelelő feltételeket a fejlődésükhöz, szakmai kibontakozásukhoz. Ennek érdekében nagy hangsúlyt fektetünk az üzleti szféra szereplőivel való együttműködésre, mely oktatási portfóliónkat is meghatározza” – hangsúlyozta Prof. Dr. Heidrich Balázs, a BGE rektora.
Azok, akik lemaradtak a felvételiről, vagy nem nyertek felvételt, a pótfelvételi eljárás keretében adhatják be jelentkezésüket a Budapesti Gazdasági Egyetemre. További információt az egyetem pótfelvételi eljárásban meghirdetett képzéseiről ezen az oldalon talál.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Tízből hat magyar egyetem rosszabbul szerepelt, három megtartotta pozícióját, és mindössze egyetlen egyetem tudott előrelépni Quacquarelli Symonds legfrissebb, 2027-es nemzetközi egyetemi rangsorában.
A keddi parlamenti vitában az ellenzék legfőbb kritikája a pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztésével kapcsolatban az volt, hogy a jelenlegi rendszert úgy állítanák le, hogy egyelőre nem látható, pontosan mi lép a helyére. Lannert Judit szerint ugyanakkor már a nyáron széles körű szakmai egyeztetés kezdődik az új modell kidolgozásáról, Müller Anna pedig felszólalásában azt részletezte, milyen szempontok mentén lenne érdemes újragondolni a pedagógusok értékelését.
Mutatjuk, mennyivel emelkedhetnek a pedagógusbérek a tervezett korrekció után.
A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.
Az emelt szintű érettségik javításának díjazását bírálta keddi parlamenti felszólalásában Müller Anna, a Tisza Párt képviselője. A matematika-kémia tanár szerint miközben az Oktatási Hivatal évről évre nehezen talál elegendő vizsgáztatót az emelt szintű vizsgákhoz, a dolgozatok javításáért járó díjazás továbbra is rendkívül alacsony.
Ha most szóbeliztek magyarból az érettségin, teszteljétek a tudásotokat a magyar költőkből.
Közzétették a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója – 2025” pályázat díjazottjainak listáját. Az elismerést azok az általános iskolás diákok nyerhették el, akik a tanulásban és a sportban egyaránt kiemelkedő eredményeket értek el a 2024/2025-ös tanévben.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik.
