Hiába fellebbeztek a budapesti Szinyei Gimnázium esti tagozatára járó húsz diák az érettségi eredményeik megsemmisítése ellen, az idei általános felvételin nem kerülhetnek be a kiválasztott egyetemre, főiskolára.
Felvételizők, figyelem: itt van az összes 2019-es felvételi ponthatár
A húsz végzős vizsgaeredményeit arra hivatkozva semmisítette meg az érettségi vizsgabizottság, hogy bizonyos természettudományos tárgyakból hiányzott egy-egy érdemjegyük, ezért nem teljesítették a vizsgára bocsátás feltételeit. A hvg.hu azt írja, ez abból adódott, hogy a Szinyei esti tagozatára egy másik középiskolából átjelentkezett a tanulók korábbi iskoláikban eltérő évfolyamokon tanulták a kémia, biológia, fizika és földrajz tárgyakat.
Egy kivételével az összes vizsgabizottság elfogadta az iskola pedagógiai programjában írtakat, vagyis hogy a nem érettségi tantárgyak esetében nem kell különbözetivel pótolni a hiányzó érdemjegyeket.
A diákok fellebbeztek, de az ügyben illetékes Fővárosi Kormányhivatal illetékes főosztálya július 23-ig nem bírálta el a kérelmeiket, ami – emeli ki a hvg.hu – egyet jelent azzal, hogy idén már nem kerülhetnek be a kiválasztott felsőoktatási intézménybe, ehhez ugyanis legkésőbb a ponthatárhúzást megelőző napig, vagyis 23-a éjfélig fel kellett volna tölteni a felvi.hu rendszerébe.
A teljes cikket a hvg.hu-n olvashatjátok el.
Érettségi botrány: megsemmisítették tizenöt diák sikeres vizsgáját
Tizenöt diák sikeres érettségi vizsgáját utólag megsemmisítette az érettségi vizsgabizottság.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
