Jó hír a jogászképzésre felvételizőknek: csak egy egyetemen változott az előzetes ponthatár

Összesen 4170-en jelölték meg a jogászképzést a 2019-es felsőoktatási felvételin – mutatjuk, milyen pontszámra volt szükség az államilag finanszírozott helyhez.

  • Eduline

Felvételizők, figyelem: itt van az összes 2019-es felvételi ponthatár

Decemberben jó hírt kaptak azok a felvételizők, akik államilag támogatott formában szerettek volna jogászképzésen tanulni idén ősztől, a szak előzetes ponthatára ugyanis 460-ról 440-re csökkent. Ezt a ponthatárt tartották is, egyedül a győri Széchenyi István Egyetem állami ösztöndíjas jogászképzésének ponthatára emelkedett az előzeteshez képest: ott 443 pont kellett a támogatott helyhez.

Az önköltséges jogászképzéseknél már nagyobb a szórás - a legmagasabb ponthatár a Pázmányon és az ELTE-n született, előbbi egyetemen 376-nál, utóbbin 372-nél húzták meg a limitet.

Jogászképzést összesen nyolc egyetem indít, itt találjátok az állami ösztöndíjas és az önköltséges ponthatárokat:

Egyetem (nappali, magyar nyelvű)ÁllamisÖnköltséges
DE 440282 
ELTE 440372 
KRE 440309 
ME 440298 
PPKE 440376 
PTE 440284 
SZE 443280 
SZTE 440280 

A 2019-es felvételi ponthatárokról szóló legfrissebb cikkeinket itt találjátok.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.