Íme, a 2019-es felvételi rekordjai: a legmagasabb átlagpontszámok, a legnépszerűbb egyetemek

Milyen szakon húzták a legmagasabb ponthatárt az ELTE-n? Milyen az átlagpontszám a Műegyetem alap- és osztatlan képzésein? Hány pont kellett a Corvinuson a nemzetközi tanulmányok képzéshez? A 2019-es felvételi ponthatárok legjei következnek.

  • Eduline

Felvételizők, figyelem: itt van az összes 2019-es felvételi ponthatár

Soha nem jutott be még olyan sok elsőéves az ELTE-re, mint idén: összesen 10 170-en kezdik meg a képzést szeptemberben.

Az ELTE-n a legmagasabb ponthatárt három tanári szakon húzták meg: 475 pont kellett a matematikatanár – orosz nyelv és kultúra tanára, a német nyelv és kultúra tanára – francia nyelv és kultúra tanára, valamint a történelemtanár és állampolgári ismeretek tanára – latin nyelv és kultúra tanára szakpárhoz.

A Budapesti Corvinus Egyetemen a nemzetközi tanulmányok alapszakhoz kellett a legtöbb pont – idén 456.

A Corvinuson a legtöbb felvételiző a Gazdálkodástudományi Kar gazdálkodási és menedzsment alapszakján kezdi meg – az ötszáz elsőéves átlagpontszáma 462.

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem állami ösztöndíjas képzésein az átlagpontszám kifejezetten magas, 418,8 pont. Az önköltséges képzésekre felvett hallgatókéval együtt az átlag 416,2 pont.

A 2019-es felvételi ponthatárokról szóló, folyamatosan frissülő tudósításunkat itt találjátok. 

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

 
Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.