Idén is több ezren jelentkeztek társadalomtudományi képzésekre: ponthatárok és statisztikák

Társadalomtudományi képzésre felvételiztetek? Mutatjuk, hogyan alakultak a tavalyi ponthatárok, és hogy hány sikeres felvételivel zárult a 2018-as időszak.

  • Eduline

A legnépszerűbb társadalomtudományi alapszak idén is a kommunikáció- és médiatudomány, amelyet több mint 2800-an jelöltek meg a jelentkezési lapon. A második helyen a nemzetközi tanulmányok áll 1835 jelentkezővel, míg a harmadik a szociológia 1605 felvételizővel.

Képzés Jelentkezők 2019 Ponthatárok 2018 Felvettek 2018
 kommunikáció- és médiatudomány 2812 

BCE:455 BME:464

DE:458

 812
 nemzetközi tanulmányok1835 

SZE: 472 PTE:478 

SZTE:467

 600
 szociológia1605 

DE: 324 ELTE:361 

KRE: 320

 572
 politikatudományok 1070 

ELTE: 390 SZTE:322

DE: 341 

 338
 szociálpedagógia1065

PPKE:298 SZE:28

SZTE:281

 264
 szociális munka985 DE: 288 ELTE:304

ME:338

 325
 informatikus könyvtáros399 

DE:312 EKE:287

ELTE:296

 130

A ponthatárok egyetemenként egészen eltérőek lehetnek a kapacitásszám és a jelentkezők függvényében, e szerint alakulnak majd az idei ponthatárhúzáskor is.

A tíz legnépszerűbb műszaki képzés: ponthatárok és statisztikák

Milyenek voltak a ponthatárok 2018-ban a legnépszerűbb műszaki képzéseken? És hányan jelentkeztek idén?

Idén felvételiztek? Itt kiszámolhatjátok a pontjaitokat

Ha szeretnétek biztosra menni, már feltöltöttetek minden fontos dokumentumot, és szívesen kalkulálnátok a pontjaitokkal, próbáljátok ki az Eduline pontszámító kalkulátorát. Számolgatnátok? Itt megnézhetitek, milyen adatokat kell megadnotok, melyik pontszámítással jártok jobban, és hogyan működik a kalkulátor.

Hozzászólások

Elsőként tette közzé a dolgozók bérsávjait a Corvinus: ennyit keresnek az oktatók és kutatók

A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Heti 20 órában maximalizálná a kötelező óraszámot a Pedagógusok Szakszervezete a szakképzésben

A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.

A PSZ szerint a NOKS-dolgozóknak beígért 25 százalékos béremelés kompromisszumos megoldás, de jó első lépés

A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.

Nemcsak a pedagógusok sztrájkjogát, hanem az iskolák autonómiáját is visszaállítaná a kormány – társadalmi egyeztetésen az új törvényjavaslat

A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.