A tíz legnépszerűbb műszaki képzés: ponthatárok és statisztikák

Milyenek voltak a ponthatárok 2018-ban a legnépszerűbb műszaki képzéseken? És hányan jelentkeztek idén?

  • Eduline

Műszaki képzésre összesen 19910-en jelentkeztek idén, közülük több mint 15 ezren első helyen, állami képzésre 18465-an. A Felvi statisztikái alapján megnéztük, hány diákot vettek fel tavaly, mi volt a ponthatár, és hányan jelentkeztek idén.

Előzetes ponthatárt 2019-ben csak két műszaki képzésen húztak: a műszaki menedzser képzésen 320, az építészmérnökin 330 a ponthatár - ez alatt nem lehet bekerülni államilag támogatott képzésre.

A gépészmérnöki szak a legnépszerűbb műszaki képzés, idén több mint ötezren jelentkeztek erre a képzésre, amely egyébként a hatodik legnépszerűb képzés az összes egyetemi szak közül.

Szak neveFelvettek száma (2018)Ponthatár (2018)Jelentkezők száma (2019)
gépészmérnöki2013BME:365, ELTE:3035229
műszaki menedzser897DE:320, SZIE:3203050
villamosmérnöki1429OE:284, PE:2943035
járműmérnöki547NJE:280, ME:2822028
mechatronikai mérnöki615SZTE:284, BME:4511795
építőmérnöki561SZE:281, DE:2801639
logisztikai mérnöki436ME:283, SZE:2801486
élelmiszermérnöki520SZIE 316, DE 2801327
építészmérnöki219PTE 290, SZE 2871145
környezetmérnöki249NYE:285, BME:3301106

A ponthatárok egyetemenként egészen eltérőek lehetnek a kapacitásszám és a jelentkezők függvényében, e szerint alakulnak majd az idei ponthatárhúzáskor is.

Felvételi: ezen a héten még lehet változtatni a szakok sorrendjén

Július 12-ig módosíthattok a 2019-es felsőoktatási felvételin megjelölt szakok sorrendjén, és ez a dokumentumfeltöltés határideje is.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.