Ha az utolsó pillanatra hagytátok a pluszpontot érő dokumentumok feltöltését, akkor még megnézhetitek, hogyan kell feltölteni őket, ha nem szeretnétek pontot bukni.
Milyen adatokat kell megadni a nyelvvizsga-bizonyítványotokból?
A felvételi tájékoztató felhívja a figyelmet arra, hogy csak a 2003. január 1. előtt kiállított nyelvvizsga-dokumentumokat kell feltölteni az e-felvételi rendszerébe.
A 2003. január 1. után szerzett nyelvvizsgák esetében a beírt adatok (nyelvvizsga nyelve, foka, típusa, bizonyítvány száma, anyakönyvi száma, bizonyítvány kiállításának dátuma) alapján ellenőrzik a hitelességet.
Felvételi dokumentumok: így kell feltölteni, ami elengedhetetlen a pontszámításhoz
Ha idén felvételiztek, már nincs sok időtök összegyűjteni és feltölteni a hiányzó dokumentumokat, ha eddig nem tettétek meg. Most összeszedtük, a pontot érő bizonyítványoknak és dokumentumoknak milyen adatait kell megadnotok.
„Ha a jelentkező egy adott nyelvből külön szóbeli és írásbeli nyelvvizsga-bizonyítvánnyal rendelkezik, azok adatait két külön sorban kell rögzítenie” – olvasható a tájékoztatóban.
Ha pedig más dokumentumokat szeretnétek pótolni, itt megnézhetitek, hogyan kell feltöltenetek, milyen adatokat kell megadnotok.
A 2019-es felvételiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.
| Idén felvételiztek? Itt kiszámolhatjátok a pontjaitokat |
Ha szeretnétek biztosra menni, már feltöltöttetek minden fontos dokumentumot, és szívesen kalkulálnátok a pontjaitokkal, próbáljátok ki az Eduline pontszámító kalkulátorát. Számolgatnátok? Itt megnézhetitek, milyen adatokat kell megadnotok, melyik pontszámítással jártok jobban, és hogyan működik a kalkulátor. |
2023-től kedve mindig július harmadik szerdáján hirdették ki az egyetemi ponthatárokat, ez azonban idén egy kicsit csúszik, hiszen július 23-án, csütörtökön fog majd kiderülni, hogy kit hova vettek fel.
Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt
Nem mindig egyértelmű, mi a hatékony fellépés a diákok agresszív vagy bántalmazó viselkedésével szemben, de a Gyermekjogi Civil Koalíció új reformjavaslata támpontokat adhat egy nagyon is szükséges szemléletváltáshoz.
10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.
A fizetés továbbra is az egyik leggyakoribb elégedetlenségi forrás a pályakezdők körében, de nem ez az egyetlen. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatása szerint sok frissdiplomás a szakmai előrelépési lehetőségekkel és a munka társadalmi megbecsültségével sem elégedett maradéktalanul.
Lassan minden ötödik diák külföldi a magyar egyetemeken. A legtöbben Németországból, Kínából, Iránból és Törökországból érkeznek.
A pedagógusokra nehezedő adminisztratív terhek csökkentéséről, a diákok túlterheltségének mérsékléséről, valamint a TÉR és a pedagógus-továbbképzési rendszer felülvizsgálatáról is egyeztetett Nagy Erzsébettel, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivőjével Lannert Judit.
