Pótfelvételi: ha bekerültetek valahova a "sima" felvételin, nem jelentkezhettek

Két hét múlva kihirdetik a 2019-es felsőoktatási felvételi ponthatárait, vagyis kiderül, ki melyik egyetemen-főiskolán kezdheti meg tanulmányait szeptemberben. Utána pedig indul a pótfelvételi.

  • Eduline

A 2019-es szabályokat még nem hozták nyilvánosságra – maga a pótfelvételi eljárás csak a ponthatárok kihirdetését, vagyis július 24-ét követően indul el -, ám a szabályok az előző években pontosan meghatározták, kik jelentkezhetnek a pótfelvételire.

Az előző években – és ez várhatóan idén is így lesz – csak azok vehetnek részt a pótfelvételin, akik az idei általános felvételire egyáltalán nem jelentkeztek, vagy egyetlen szakra sem kerültek be.

Felvételi 2019: hol kérhettek segítséget?

Július 12-ig változtathattok a 2019-es felvételin megjelölt szakok sorrendjén, pótolhatjátok a még hiányzó dokumentumokat, július 24-én pedig jönnek a ponthatárok. De kitől kérhettek segítséget, ha úgy látjátok az e-felvételi felületén, hogy valami nem stimmel?

Vagyis a pótfelvételi nem megfelelő B terv azok számára, akik július 24-én bejutnak ugyan valamelyik megjelölt képzésre, de valójában nem szeretnék ott megkezdeni tanulmányaikat szeptemberben.

Ha már most tudjátok, hogy valamelyik – megjelölt – képzésen biztosan nem kezdtek majd el tanulni, vonjátok vissza azt a jelentkezési helyet, erre július 12-ig van lehetőségetek.

A 2019-es felvételiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.