Felvételi: ezek a következő hetek legfontosabb dátumai

Izgalmas hetek jönnek: két hét múlva kihirdetik a felvételi ponthatárait, majd megkezdődik a pótfelvételi. Íme, a legfontosabb dátumok.

  • Eduline

Július 12.

A jelentkezést követően megszerzett dokumentumok – például a diploma, a nyelvvizsga adatai, az érettségi bizonyítvány – pótlásának, a személyes adatok módosításának, a szaksorrend változtatásának határideje.

Július 24.

A felvételi ponthatárok meghatározásának napja – július 24-én derül ki, hogy melyik szakra, melyik intézménybe kerül be.

Augusztus 5-ig

Augusztus 5-ig minden felvételiző e-mailt kap arról, hogy elérhetővé vált az E-felvételi rendszerében az ún. besorolási döntésről szóló határozat. Ez az a hivatalos értesítés, amely a felvételi eredményéről szól.

A sikeresen felvételizőknek az az egyetem vagy főiskola is küld ún. felvételi határozatot, ahová bekerültek – ebben a beiratkozásról és egyéb feladatokról is hasznos információkat találtok majd meg.

Július vége

Pontos dátumot még nem lehet tudni, de a felvételi ponthatárok kihirdetése után indul el a 2019-es pótfelvételi – ha a szabályok idén sem változnak, a pótfelvételire csak azok jelentkezhetnek majd, akik egy szakra sem kerültek be az idei felvételin, vagy pedig be sem adták a jelentkezésüket. A pótfelvételin – az előző évek szabályai alapján – várhatóan csak egy szakot lehet majd megjelölni, a képzések néhány kivételtől eltekintve önköltségesek.

A 2019-es felvételiről szóló legfrissebb cikkeinket itt találjátok.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.