Felvételi pontszámítás 2020: hány pontot kap, aki ugyanabból a nyelvből tesz két vizsgát?

Milyen pontszámítási szabályok vonatkoznak majd arra, aki jövőre felvételizik és két nyelvvizsgát tesz ugyanabból a nyelvből? Újabb kérdés a 2020-as felvételiről.

  • Eduline

Mi történik akkor, ha egy diáknak van pl. német nyelvből kettő középfokú nyelvvizsgája (1 db Origós közép fokú nyelvvizsga és 1 db Goethe-s közép fokú nyelvvizsga), akkor az egyiket felhasználja a felvétel feltételeként és a másik ugyanazon nyelvből ugyanolyan szintű nyelvvizsgáért kap 28 pontot?

A Nemzeti Pedagógus Kar által közzétett válaszok alapján: jár neki a 28 többletpont az egyik német középfokú nyelvvizsgáért. Ugyanis az egyik vizsgával a bemeneti feltétel egyik részét, a másik középfokú német nyelvvizsgával pedig már a többletpontokat gyűjti. Ebben az esetben még egy emelt szintű érettségit is le kell tennie a felvételizőnek, hogy minden feltételnek megfeleljen.

Hány pontot kap jövőre az a felvételiző, aki két emelt szintű érettségit és két nyelvvizsgát tesz?

Milyen pontszámítási szabályok vonatkoznak majd arra, aki jövőre felvételizik és legalább két emelt szintű érettségit és két nyelvvizsgát tesz? Újabb kérdés a 2020-as felvételiről.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) által kiadott dokumentumból az kiderül, ebben az esetben nem akadály, hogy a jelentkezőnek ugyanabból a nyelvből van két különböző vizsgaközpontban tett nyelvvizsgája.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.