A hátrányos helyzetű jelentkezők 40 többletpontot kapnak a felsőoktatási felvételin – itt vannak a részletek.
A hátrányos helyzet miatt 40 többletpont jár minden alap- és osztatlan szakon, valamint felsőoktatási szakképzésen. Kivételt képeznek azok a képzések, ahol a gyakorlati vizsga eredménye alapján határozzák meg a jelentkezők pontszámát.
„A települési önkormányzat jegyzője a kérelmező hátrányos helyzetének fennállását állapítja meg, ha rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult, és vagy alacsony a szülők iskolai végzettsége, vagy alacsony a szülők foglalkoztatottsága, vagy elégtelen lakókörnyezet, illetve lakáskörülmények között él. A települési önkormányzat jegyzője a halmozottan hátrányos helyzet fennállását állapítja meg, ha a jelentkező nevelésbe vett vagy azt követően utógondozói ellátásban részesül és tanulói vagy hallgatói jogviszonyban áll, vagy rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult, és a következő három körülmény közül legalább kettő fennáll: alacsony a szülők iskolai végzettsége, alacsony a szülők foglalkoztatottsága, elégtelen lakókörnyezet” – olvasható a felvételi tájékoztatóban.
Fontos feltétel, hogy a hátrányos helyzetű jelentkezők közül csak azok kaphatják meg a többletpontokat, akik a jelentkezés időpontjában 25. életévüket még nem töltötték be.
Az igazolási jogcímnek – vagyis a hátrányos helyzetnek – a felvételi tájékoztató megjelenése (2018 decembere) és 2019. július 10-e között fenn kell állnia.
A 2019-es felvételiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Kitört a vakáció, elkezdődött a több mint két hónapos nyári szünet, ami a pihenés mellett arra is jó lehet, hogy elővegyétek a következő tanév kötelező olvasmányait. Mutatjuk, mely műveket kérik az általános iskolák évfolyamain.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
