A felsőfokú végzettséggel rendelkezőket az egyetemek és főiskolák az oklevél minősítése alapján is rangsorolhatják a felvételin – de hogyan kalkulálnak ilyenkor a pontokkal?
Az oklevélért adható pontot a jogszabályi minimum – alap- és osztatlan szakon 280, felsőoktatási szakképzésen 240 pont – és 400 pont között arányosan kell megállapítani.
Ha egy jelentkező a felsőfokú végzettségét igazoló oklevele alapján kapja meg a pontszámát, a jelentkezési feltételként meghatározott emelt szintű érettségi számára nem kötelező.
A pontszámítás részleteit a felvi.hu-n, az Egyetemek, főiskolák menüpontban találjátok meg, a szabályok intézményenként eltérhetnek – hívja fel a figyelmet a felvételi tájékoztató.
Itt vannak a ponthatárok: ennyi ponttal lehetett bekerülni a legnépszerűbb szakokra a korábbi években
Hány pontra volt szükség 2018-as és 2017-es felvételin a legnépszerűbb alapszakokon? Milyen előzetes ponthatárokkal kellett számolni? Mutatjuk őket.
„Kérjük, fokozottan figyeljenek arra, hogy az adott felsőoktatási intézmény az oklevél minősítésének igazolását milyen pontossággal kéri! Az összpontszám meghatározásakor az így kapott pontszámhoz hozzá kell adni azokat a többletpontokat, amelyekre a jelentkező jogosult. Ilyen esetben a jelentkezési kérelem csak akkor minősül hiányosnak, ha a jelentkező a jelentkezéskor az érettségi eredményei és középiskolai bizonyítványa alapján is kéri a pontszámítás elvégzését” – írja a tájékoztató.
A 2019-es felvételiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
