Felvételi 2019: mikor kezdődnek az alkalmassági vizsgák?

Mikor tartják az alkalmassági vizsgákat és milyen szakokon kötelező a 2019-es felvételin? Fontos kérdésekre válaszolunk.

  • Eduline

Sok egyetemen a napokban kezdődött vagy hamarosan kezdődik a felvételi alkalmassági vizsgák sora. De milyen szakokon kötelező ilyen vizsgát tenni?

Többek között a csecsemő- és kisgyermeknevelő, a konduktor, az óvodapedagógus, a tanító szakok és osztatlan tanárképzéseken van kötelező (pálya)alkalmassági vizsga. Ezeket egyszer kell letenni és azt a többi jelentkezési helyén is figyelembe veszik (például több megjelölt tanárszak esetén).

A többi alkalmassági vizsgán azonban ez nem így van. Például testnevelés, művészeti képzés esetén a felvételizőknek minden intézményben (ahová jelentkeztek) részt kell venniük ezeken a vizsgákon.

A testnevelő tanár osztatlan képzésnél a motoros alkalmassági vizsga öröklődik, azt a jelentkezési sorrendben első helyen megjelölt intézményben kell letenni. Az alkalmassági vizsga megkezdésekor be kell mutatni az egy hónapnál nem régebbi sportorvosi igazolás eredeti példányát. A sportorvosi igazolást legkésőbb 2019. május 24-ig fel kell tölteni az E-felvételi rendszerébe - hívja fel a figyelmet a felvételi tájékoztató.

A különböző intézmények alkalmassági vizsgáinak időpontjait és vizsgadíjait itt találjátok.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.