Közeleg az első tavaszi érettségi szezon, ahol a diákok már nem használhatják a kronológiát tartalmazó történelmi atlaszokat. De hogyan érdemes akkor nekiállni a felkészülésnek és hogyan könnyíthetitek meg a dolgotokat az írásbelin? A Studium Generale Történelem Szekciójának vezetőjével beszélgettünk.
Ezek voltak helyes válaszok töriérettségin: itt a hivatalos középszintű javítókulcs
Ezekre kaphattok pontot az emelt szintű töriérettségin: feladatsor és hivatalos megoldások
Ez az első tavaszi érettségi szezon a kronológiát tartalmazó történelmi atlaszok nélkül. A 2019-es tavaszi vizsgaidőszakban érettségizők csak a következő kiadványokat vihetik magukkal az írásbelire és a szóbelire:
„Alapvetően az atlaszhasználat együtt változott meg az érettségi felépítésével. Ez azt jelenti, hogy azért került ki a kronológia az atlaszokból, mert már nincs szükség direkt lexikális tudásra a történelemérettséginél, legfőképpen középszinten nincs” – mondja a változásról Rózsa Bence, a Studium Generale töri szekciójának vezetője.
Az érettségi feladatai jellemzően kompetenciaalapúak, amikhez nem feltétlenül kell atlaszt használni, egyedül az esszékérdéseknél lehet rá szükség. A szekcióvezető szerint, ott viszont 180 percnek elégnek kell lenni ahhoz, hogy mindenki meg tudja írni a feladatot és akár átfussa az atlaszt is.
Mit érdemes átnézni? Ezek a témakörök majdnem minden évben ott vannak a töriérettségin
Vannak témák vagy témakörök, amik mindig felbukkannak az történelemérettségin? Mit és mikor érdemes átnézni az írásbeli előtt? Tippek és trükkök, amivel hatékonyan készülhettek fel az idei történelemérettségire. A Studium Generale Történelem Szekciójának vezetőjével beszélgettünk.
De akkor mire támaszkodhatok?
Ha idén érettségiztek, már a felkészülés alatt érdemes előre gondolkodni, és már az írásbeli előtt jól átnézni a különböző térképeket, ábrákat azoknál a témáknál, amik gyakran előfordulnak – tanácsolja Rózsa Bence.
Amit tanácsos figyelembe venni és ajánlani tudok, hogy érdemes jelöléseket tenni az atlaszba az érettségi előtt. Hasznos lehet azt csinálni, hogy időt spóroljunk — a leggyakrabban előforduló témáknál, mint például a magyar történelem a XIX-XX. században — jelöléseket, poszt it-eket tenni, ugyanis így a nagy izgulásban, egy vizsgaszituációban könnyebb megtalálni a keresett oldalt” – mondja a történelem szekció vezetője.
Persze ezt nem szabad félreérteni. Fontos, hogy az atlaszban oldalt jelölni szabad, azonban információkat nem lehet beleírni. Ezt iskola válogatja, hogy hol engedik ezt a módszert és hol nem. A legjobb, ha megkérdezitek a vizsgáztató tanárt reggel, megmutatjátok neki, hogy csak az oldalakat jelöltetek, nincs benne extra kronológiai adat.
| Érettségizzetek velünk! |
Az Eduline-on az idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről: a vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk találjátok meg a tudnivalókat. És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat. Délutánonként arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek. Ha elsőként szeretnétek megkapni a megoldásokat, lájkoljátok Facebook-oldalunkat, itt pedig feliratkozhattok hírlevelünkre. A 2019-es érettségiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket. |
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
