Az írásbeli feladatsort 60%-ban a magyar, 40%-ban pedig az egyetemes történelemhez kapcsolódó feladatok alkotják. Az összes feladat 50 %-a az 1849-től napjainkig terjedő időszakra vonatkozik. Az írásbeli feladatsor két részből áll: az első egyszerű, rövid választ igénylő feladatokat, a második pedig szöveges (kifejtendő) feladatokat tartalmaz.
Mik azok a témák, amik bármelyik évben előkerülhetnek?
„Ha valaki időszűkében van, azt tanácsolnám, hogy a magyar történelmet élőről-hátulról nézze át” – mondja Rózsa Bence, a Studium Generale Történelem Szekciójának vezetője. „Az egyetemes történelmet elég nagy általánosságban az 1500-as évekig átnézni, hiszen a feladatok többségét meg lehet oldani alapműveltségi tudással. Nyilván emelt szinten más a helyzet.”
A szekcióvezető azt tanácsolja, hogy a feudális berendezkedés alapjait fontos jól átnézni, illetve adott állam általános felépítéséről, intézményeiről érdemes alaposabban tanulni, azaz, hogy milyen gazdasági, politikai intézményei vannak és milyen társadalmi berendezkedése. Ugyanis a történelem főleg esettanulmányokkal foglakozik, tehát ha valaki tehát megtanulja az alapokat, akkor az egyes témákban már csak a fogalmakat kell mellé tenni.
Hosszú esszé, évszámok és forráselemzés? Aki már elkezdte az érettségi felkészülést, az tudja, hogy néz ki a töriérettségi feladatsora. A közeledő tavaszi érettségi szezonra az előző évek feladatsoraival is gyakorolhattok.
Sosem az a nehéz, hogy sok az anyag, hanem az, hogy nagy átívelő folyamatokat kell megérteni.
Ezeken kívül elengedhetetlen például a dualista monarchiát tudni, az egyetemes XX. századot (az első világháborút követő békerendszereket, a II. világháborút, hidegháborút és az azt követő időszakot), ugyanis a legtöbb gimnáziumban, szakgimnázumban nem jut elég idő ezekre a nehéz, sokszor bonyolult témákra – emeli ki a töri szekció vezetője.
Tehát ha idén vizsgáztok, a felkészülés alatt érdemes a modern történelmet is átolvasni, például az Európai Unión felül a magyar politikai rendszerrel, demográfiai változásokkal és etnikai helyzettel foglalkozó leckéket is. Illetve ne felejtsétek el a gazdasági alapfogalmakat átismételi (például központi bank, kamat, tőke, kétszintű bankrendszer), hiszen a tankönyvekben is külön fejezeteket kaptak, így számítani lehet rá, hogy 1-1 utolsó tesztfeladat ilyen témákkal foglalkozik.
Ezen felül érdemes olyan témákat átvenni, amelyek nagy, rendszermértékű változásokat hoztak egy-egy állam életében. Ilyen például a rendi monarchiák működése, az abszolút monarchiák időszaka, illetve egy-egy forradalmi mozgalom, amely gazdasági-politikai átalakulást hozott és alapvetően változtatta meg a hatalmi dinamikát (pl.: angol és/vagy francia forradalom).
Ha idén érettségiztek, már nem használhatjátok a kronológiát tartalmazó történelmi atlaszokat, így a vizsga előtt nem árt a legfontosabb dátumokat megtanulni. Teszteljétek magatokat a teljes középiskolai anyagból összeállított történelmi kvízeinkkel.
„Erre azt szoktam mondani, hogy ott van például Mátyás király uralma és Bethlen Gábor fejedelemsége. Kicsivel kevesebb, mint kétszáz év van a két uralom között, mégis a két rendszer működési alapja ugyanaz: a centralizáció. Egyikre azt mondjuk, hogy központosított monarchia, a másikra meg azt, hogy klasszikus értelemben vehető fejedelemség. Mind a kettőnél van kvázi államtanácsi szervezete, mind a két uralkodó igyekezett rendek kihagyásával, centralizáltan kormányozni, mindkét uralkodó nagy hangsúlyt szedett a pénzben gyűjthető adókra, monopolbevételekre. Azt kell tehát látni, hogy ez a két rendszer szinte ugyanarra épül, mind a két esetben láthatunk nemzetközi konfliktusban való részvételt, központosított hadi erőketés virágzó kultúrát.” – mondja Rózsa Bence.
Összefoglalva tehát a lényeg, hogy a folyamatokat kell átnézni, megérteni és összekapcsolni a vizsga előtt. Hiszen ha az alapokat megtanuljátok, akkor elég azokat „ráhúzni” vagy szembe állítani a különböző esetekkel, történelmi példákkal.
|
Az Eduline-on az idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről: a vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk találjátok meg a tudnivalókat. És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat. Délutánonként arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek. Ha elsőként szeretnétek megkapni a megoldásokat, lájkoljátok Facebook-oldalunkat, itt pedig feliratkozhattok hírlevelünkre. A 2019-es érettségiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket. |
