Mit érdemes átnézni? Ezek a témakörök majdnem minden évben ott vannak a töriérettségin

Az írásbeli feladatsort 60%-ban a magyar, 40%-ban pedig az egyetemes történelemhez kapcsolódó feladatok alkotják. Az összes feladat 50 %-a az 1849-től napjainkig terjedő időszakra vonatkozik. Az írásbeli feladatsor két részből áll: az első egyszerű, rövid választ igénylő feladatokat, a második pedig szöveges (kifejtendő) feladatokat tartalmaz. 

Mik azok a témák, amik bármelyik évben előkerülhetnek?

„Ha valaki időszűkében van, azt tanácsolnám, hogy a magyar történelmet élőről-hátulról nézze át” – mondja Rózsa Bence, a Studium Generale Történelem Szekciójának vezetője. „Az egyetemes történelmet elég nagy általánosságban az 1500-as évekig átnézni, hiszen a feladatok többségét meg lehet oldani alapműveltségi tudással. Nyilván emelt szinten más a helyzet.”

A szekcióvezető azt tanácsolja, hogy a feudális berendezkedés alapjait fontos jól átnézni, illetve adott állam általános felépítéséről, intézményeiről érdemes alaposabban tanulni, azaz, hogy milyen gazdasági, politikai intézményei vannak és milyen társadalmi berendezkedése. Ugyanis a történelem főleg esettanulmányokkal foglakozik, tehát ha  valaki tehát megtanulja az alapokat, akkor az egyes témákban már csak a fogalmakat kell mellé tenni.

Sosem az a nehéz, hogy sok az anyag, hanem az, hogy nagy átívelő folyamatokat kell megérteni. 

Ezeken kívül elengedhetetlen például a dualista monarchiát tudni, az egyetemes XX. századot (az első világháborút követő békerendszereket, a II. világháborút, hidegháborút és az azt követő időszakot), ugyanis a legtöbb gimnáziumban, szakgimnázumban nem jut elég idő ezekre a nehéz, sokszor bonyolult témákra – emeli ki a töri szekció vezetője.

Tehát ha idén vizsgáztok, a felkészülés alatt érdemes a modern történelmet is átolvasni, például az Európai Unión felül a magyar politikai rendszerrel, demográfiai változásokkal és etnikai helyzettel foglalkozó leckéket is. Illetve ne felejtsétek el a gazdasági alapfogalmakat átismételi (például központi bank, kamat, tőke, kétszintű bankrendszer), hiszen a tankönyvekben is külön fejezeteket kaptak, így számítani lehet rá, hogy 1-1 utolsó tesztfeladat ilyen témákkal foglalkozik.

Ezen felül érdemes olyan témákat átvenni, amelyek nagy, rendszermértékű változásokat hoztak egy-egy állam életében. Ilyen például a rendi monarchiák működése, az abszolút monarchiák időszaka, illetve egy-egy forradalmi mozgalom, amely gazdasági-politikai átalakulást hozott és alapvetően változtatta meg a hatalmi dinamikát (pl.: angol és/vagy francia forradalom).

„Erre azt szoktam mondani, hogy ott van például Mátyás király uralma és Bethlen Gábor fejedelemsége. Kicsivel kevesebb, mint kétszáz év van a két uralom között, mégis a két rendszer működési alapja ugyanaz: a centralizáció. Egyikre azt mondjuk, hogy központosított monarchia, a másikra meg azt, hogy klasszikus értelemben vehető fejedelemség. Mind a kettőnél van kvázi államtanácsi szervezete, mind a két uralkodó igyekezett rendek kihagyásával, centralizáltan kormányozni, mindkét uralkodó nagy hangsúlyt szedett a pénzben gyűjthető adókra, monopolbevételekre. Azt kell tehát látni, hogy ez a két rendszer szinte ugyanarra épül, mind a két esetben láthatunk nemzetközi konfliktusban való részvételt, központosított hadi erőketés virágzó kultúrát.” – mondja Rózsa Bence.

Összefoglalva tehát a lényeg, hogy a folyamatokat kell átnézni, megérteni és összekapcsolni a vizsga előtt. Hiszen ha az alapokat megtanuljátok, akkor elég azokat „ráhúzni” vagy szembe állítani a különböző esetekkel, történelmi példákkal.