Milyen szakokon húztak előzetes ponthatárokat az idei felvételin? Mi történik, ha nem éritek el a kijelölt határt? Szerencsére idén is több szakon csökkentek az előzetes ponthatárok. Minden, amit az előzetes ponthatárokról tudni kell.
Összesen negyvenegy alap- és osztatlan szakon húztak előzetes ponthatárokat – például a népszerű gazdasági képzéseken, kommunikáció és médiatudomány, általános orvosi, fogorvosi szakon, de a jogi karokra készülőknek is figyelniük kell az előzetes limitre.
Ha nem érem el ezt a pontot, nem is vesznek fel?
Fontos: ezeken a szakokon csak azok a felvételizők szerezhetnek állami ösztöndíjas helyet, akik elérik ezt a ponthatárt. Az önköltséges képzésekre ezek a ponthatárok nem vonatkoznak. Az előző években előfordult, hogy az előzetes ponthatárokon módosítottak a jelentkezők száma és teljesítménye alapján.
Emelkedhetnek a ponthatárok?
Igen, többször volt példa arra, hogy az elmúlt években az előzetes ponthatárokon változtattak, a legtöbbször a jelentkezők száma és teljesítménye miatt pár ponttal emelkedett a limit.
Jó hír a felvételizőknek
Azonban nyolc alapszakon jóval alacsonyabbak a ponthatárok, mint tavaly. Változott például az alkalmazott közgazdaságtan ponthatára, oda 28 ponttal kevesebb kell, mint tavaly, 428 helyett 400-nál húzták meg az előzetes ponthatárokat. Ugyanennyi a limit az emberi erőforrások, a gazdálkodási és menedzsment, a kereskedelem és marketing szakon.
A nemzetközi gazdálkodás szakon 440 helyett 420, kommunikáció- és médiatudományon 455 helyett 440, a nemzetközi tanulmányokon 465 helyett 455, a pénzügy és számvitelt célzók 425 helyett 400-as előzetes ponthatárral számolhatnak.
Sőt több osztatlan képzésen is aacsonyabbak a ponthatárok. Például 460 helyett csak 440 pont kell a jogászképzésen, a gazdálkodás- és pénzügy-matematikai elemzés szakon 440 helyett 420 pont kell.
A teljes listát itt nézhetitek meg:
null
null
A 2019-es felvételiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Nem két lépcsőben, nem idén és nem 25 százalékot emel a kormány. 2027-től átlagosan 21,5 százalékkal emelkedik a nevelést-oktatást segítő dolgozók nettó bére – jelentette be Magyar Péter miniszterelnök a jövő évi költségvetés terveinek ismertetésekor.
„Ma eljött a bosszú napja” - olvasható abban a levélben, melyet több médiaszolgáltató is megkapott október 19-én. Ebben több tucat budapesti és vidéki iskola szerepel, hogy az épületben robbanószerkezetet helyeztek el.
Több budapesti kerületben is szükség volt arra, hogy az átvizsgálás idejére elhelyezzék a diákokat.
Christopher Nolan Csillagok között című filmjében Cooper egy iskolai beszélgetés során szembesül azzal, milyen abszurd következtetésekre juthatunk, ha egyetlen adattal próbálunk leírni valami összetettet. Az iskolában mégis nap mint nap ezt tesszük. Egy számot rendelünk a gyerek teljesítményéhez, majd úgy kezeljük, mintha az a tudásáról is teljes képet adna. Az ötös jó tanulót, a kettes gyengét jelent. A bizonyítvány lezárja a vitát. Ritkán kérdezzük meg, mit mond valójában az osztályzat, és mit takar el. Vélemény
Korszerű tanulási tereket, a pedagógusok és az oktatást segítő dolgozók bérezésének javítását, az egyetemi bérkülönbségek csökkentését, valamint az ifjúságpolitikára fordított keret megduplázását is ígéri Lannert Judit. A 2027-es költségvetésben az oktatási egyenlőtlenségek mérséklésére és a diákok jóllétének javítására helyeznék a hangsúlyt.
A Tisza egyik legfontosabb kampányígérete szerint még idén jött volna az emelés, ami végül 2027-ben teljesül.
Fendler Judit több olyan esetet is felidézett, amikor állítása szerint kormányközeli vállalkozók és fideszes politikusok próbálták befolyásolni az egyetem beszerzéseit.
Vajdasági és erdélyi iskolákat is érintett a bombafenyegetés.
Mutatjuk az új dátumot.
