Meddig pótolhatjátok a hiányzó dokumentumokat az idei felvételiben? Itt vannak a legfontosabb infók a hiánypótlási felszólításról.
2019. június 10-ig általános tájékoztatást kaptok (a jelentkezéskor megadott e-mail címetekre) az egyes pontszámítási módokhoz szükséges dokumentumokról és ezek ellenőrzéséről. Legkésőbb június 26-ig pedig hiánypótlási felszólítást kaptok, ha a jelentkezést hiányosan nyújtották be. Fontos, hogy az általános tájékoztató és az egyedi (névre szóló) hiánypótlási felhívás nem azonos.
A felszólításokat szintén az e-felvételiből lehet letölteni (a hivatalos iratok menüpontból), amelyről külön értesítő e-mailt kaptok. Ezért is fontos, hogy rendszeresen megnézzétek az e-felvételit, valamint a megadott e-mail címeteket.
A február 15. után megszerzett és a pontszámításhoz nélkülözhetetlen vagy többletpontokat igazoló dokumentumok legkésőbb 2019. július 10-ig pótolhatók. Ezeket szkennelés után az E-felvételi rendszerébe fel kell tölteni.
Nem kell feltölteni a 2006. január 1. után megszerzett érettségi eredményeket igazoló dokumentumok (bizonyítvány vagy tanúsítvány) másolatát. Ezeket az adatokat a Köznevelés Információs Rendszeréből elektronikusan szerezzük be. Szintén nem kell benyújtani a 2003. január 1. után szerzett nyelvvizsga bizonyítványokat. Amennyiben a február 15-i jelentkezési határidő után szereztétek vagy szerzitek meg a nyelvvizsgát, akkor a felületen csak a nyelvvizsga-bizonyítványotok adatait kell megadni.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
