Felvételi pontszámítási szabályok: ezek a középiskolai jegyek számítanak

Milyen tárgyak év végi osztályzatai számítanak a felsőoktatási felvételin? Be lehet-e számítani a hat vagy nyolc évfolyamos középiskola 5-8. évfolyamán szerzett eredményeket? Minden kérdésre válaszolunk.

  • Eduline

A felsőoktatási felvételin maximum 500 pontot lehet szerezni: legfeljebb 100 pontot kaphattok a középiskolai jegyek, 100 pontot az érettségi átlageredménye alapján. Maximum 200 pontot lehet szerezni a kiválasztott szakon kötelező vagy választható két tárgy érettségi eredménye alapján. További 100 többletpontot gyűjthettek például emelt szintű érettségivel, nyelvvizsgával, versenyeredményekkel.

Ilyenek a 2019-es felvételi pontszámítási szabályai: így kalkulálhattok a pontokkal

Maximum 500 pont - ennyit szerezhetnek a 2019-es felsőoktatási felvételin az alap- vagy osztatlan szakra jelentkezők tanulmányi és érettségi eredményeikkel, nyelvvizsgákkal, sport- és tanulmányi versenyeken elért helyezéseikkel, emelt szintű érettségivel, OKJ-s szakképesítéssel.

A középiskolai jegyek közül az alábbi öt tárgy utolsó két tanult évfolyam év végi osztályzatait kell figyelembe venni:

• magyar nyelv és irodalom (évenként a 2 osztályzat számtani átlaga),

• történelem,

• matematika,

• legalább két évig tanult választott idegen nyelv (vagy nemzetiségi nyelv és irodalom),

• egy, legalább két évig tanult választott természettudományos tantárgy vagy két, legalább egy évig tanult, választott természettudományos tantárgy. Természettudományos tantárgyak: fizika, kémia, biológia, földrajz (földünk és környezetünk), természetismeret, természettudomány.

Az így kapott eredményt meg kell duplázni, így maximum 100 pontot kaphattok.

A tanulmányi pontokba nem lehet beszámítani a 6 és 8 osztályos középiskola 5-8. évfolyamán szerzett jegyeket, valamint a szakmunkásképzésen szerzett bizonyítványban lévő osztályzatokat.

Minden, amit az idei felvételiről tudni kell: szabályok, dátumok és buktatók

Fontos dátumok, feladatok, szabályok és a legnagyobb buktatók. Összegyűjtöttünk mindent, amit az idei felvételiről tudni kell.

„Ha a jelentkező szakvélemény alapján felmentésben részesült a pontszámításhoz szükséges tantárgyak valamelyikének teljesítése alól, ennek igazolására a középiskolai bizonyítvány minden évfolyamáról szükséges másolatot csatolnia” – hívja fel a figyelmet a felvételi tájékoztató.

Fontos: pontduplázásra idén is van lehetőség, vagyis akár az adott szakon kötelező két tárgy érettségi eredményét is meg lehet duplázni (ebben az esetben a középiskolai jegyek és az érettségi átlageredménye nem számít).

A 2019-es felvételiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.