A szeptemberben induló képzések e-felvételizőinek hitelesíteniük is kell jelentkezésüket: erre a jelentkezési határidőt követően - amennyiben ezt még nem tettétek meg - 2019. február 22. éjfélig van lehetőségetek.
Hogyan lehet hitelesíteni?
Hitelesíteni kétféleképpen lehet. Ha van ügyfélkapus regisztrációtok, akkor az e-felvételi felületén található "hitelesítés" funkció használatával a két rendszerbe történő párhuzamos bejelentkezés után a hitelesítés automatikusan megtörténik.
A hitelesítésről elektronikus értesítést kaptok - a felvi.hu arra azonban külön felhívja a figyelmet, hogy ha az elektronikus hitelesítés többszöri kísérlet után sem sikeres (például a természetes személyazonosítók karakterszinten nem egyeznek), akkor a hitelesítő adatlapot nyomtassátok ki és aláírva postázzátok.
Ez ugyanis a másik hitelesítési lehetőség. Az e-felvételi felületéről kinyomtathatjátok a hitelesítő adatlapot, alá kell írnotok, és postáznotok kell (Oktatási Hivatal, 1380 Budapest, Pf. 1190 címre).
A felvi.hu tájékoztatása szerint a beérkezett hitelesítő adatlapok feldolgozása néhány napot vesz igénybe. A feldolgozás eredményéről a jelentkezők e-mailben kapnak tájékoztatást, de az e-felvételi rendszerében is nyomon követhetik a jelentkezésük státuszát.
Figyelem, adatmódosítás után újra kell
Azoknak, akik már a jelentkezési határidő előtt hitelesítették a jelentkezésüket, ám azt követően február 17-ig még módosítottak az adatokon, újra hitelesíteniük kell azt a fent említett módok valamelyikével - hívja fel a figyelmet a Felvi.
A 2019-es felvételiről itt találjátok legfriessebb cikkeinket.
Felvételizők, figyelem! Adatmódosítás után újra kell hitelesíteni, különben bukjátok a felvételit
Már csak pár napotok maradt hitelesíteni a jelentkezéseteket, ha még nem tettétek meg. Vajon adatmódosítás után újra kell hitelesíteni? Itt a válasz.
Kitört a vakáció, elkezdődött a több mint két hónapos nyári szünet, ami a pihenés mellett arra is jó lehet, hogy elővegyétek a következő tanév kötelező olvasmányait. Mutatjuk, mely műveket kérik az általános iskolák évfolyamain.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
