Hogyan számolják ki a felvételi pontszámotokat, ha nem tanultatok idegen nyelvet, vagy nem érettségiztetek idegen nyelvből?
Jó hír, hogy önmagában az idegen nyelvből tett érettségi hiánya még nem kizáró ok a felvételin, kivéve természetesen akkor, ha olyan szakra jelentkeztek, ahol idegen nyelvi tantárgy kötelező követelmény. Ha csak választható, és más - szintén választható - tárgyból, tárgyakból rendelkeztek a szükséges eredménnyel, vagy egyáltalán nem is szerepel a követelmények között idegen nyelv, akkor az érettségi pontokkal nem lesz gond - írja a felvételi tájékoztató.
Ha azonban olyan szakra jelentkeztek, amelyen az adott idegen nyelvből kötelező érettségizni, esetleg emelt szintű érettségit kell tenni, akkor jelentkezzetek a májusi-júniusi érettségire.
Mi a helyzet akkor, ha idegen nyelvből nemcsak nem érettségiztetek, hanem abból nincs középiskolai jegyetek sem? Így tanulmányi pontot nem tudnak számítani, de ez még nem jelenti azt, hogy nem kerülhettek be egyetemre vagy főiskolára: ebben az esetben csak egyféle módon, az érettségi pontok kétszerese alapján tudják kiszámolni felvételi összpontszámotokat.
Péntekig lehet jelentkezni a 2019-es érettségire
Péntekig lehet jelentkezni a május-júniusi érettségi vizsgákra - közölte az Oktatási Hivatal hétfőn.
Miközben évek óta a nappali képzés számít a klasszikus egyetemi útnak, egyre több hallgató dönt úgy, hogy munka vagy más elfoglaltság mellett szerez diplomát. A 2025/2026-os tanévben már 117 ezren tanulnak esti, levelező vagy távoktatási formában a magyar felsőoktatásban, tízezerrel többen, mint egy évvel korábban.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
A Történelemtanárok Egylete (TTE) szerint az oktatás szinte minden területén változtatni kell. Ennek megvalósításához azonban meghatározóan fontos az előzetes szakmai és társadalmi vita.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Megnevezte a közigazgatási államtitkárát, és a tárca parlamenti államtitkárát is.
Miért nem elég a mindennapos testnevelés ahhoz, hogy a diákok ne hízzanak el? Hogyan befolyásolja a mozgás a tanulást?
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
