Hány pontot szerezhettek a 2019-es felvételin a középiskolai év végi jegyeitekkel? Melyik természettudományos tárgy eredményét veszik figyelembe?
Öt tantárgy utolsó két év végi osztályzatait kell összeadni, így maximum 100 pontot szerezhettek:
magyar nyelv és irodalom (évenként a 2 osztályzat számtani átlaga),
történelem,matematika,legalább két évig tanult választott idegen nyelv (vagy nemzetiségi nyelv és irodalom),egy, legalább két évig tanult választott természettudományos tantárgy vagy két, legalább egy évig tanult, választott természettudományos tantárgy.
Természettudományos tantárgy a fizika, kémia, biológia, földrajz (földünk és környezetünk), természetismeret és a természettudomány.
Ha egy diák egy természettudományos tárgyat sem tanult két tanéven keresztül (vagy két természettudományos tárgy, amelyet legalább egy tanéven keresztül tanult), „a középiskolának az Oktatási Hivatalnál kérelmeznie kell annak megállapítását, hogy a pedagógiai programjában és helyi tantervében szereplő tantárgyaknak a középiskola által kiállított bizonyítványokban szereplő eredményei közül melyek azok, amelyek természettudományos tantárgyakból elért eredményeknek minősülnek”, írja a felvételi tájékoztató.
A 2019-es felsőoktatási felvételiről szóló legfrissebb cikkeinket itt találjátok.
Ilyenek a 2019-es felvételi pontszámítási szabályai: így kalkulálhattok a pontokkal
Maximum 500 pont - ennyit szerezhetnek a 2019-es felsőoktatási felvételin az alap- vagy osztatlan szakra jelentkezők tanulmányi és érettségi eredményeikkel, nyelvvizsgákkal, sport- és tanulmányi versenyeken elért helyezéseikkel, emelt szintű érettségivel, OKJ-s szakképesítéssel.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
