Felvételi pontszámítás: melyik természettudományos tárgy eredménye számít?

Hány pontot szerezhettek a 2019-es felvételin a középiskolai év végi jegyeitekkel? Melyik természettudományos tárgy eredményét veszik figyelembe?

  • Eduline

Öt tantárgy utolsó két év végi osztályzatait kell összeadni, így maximum 100 pontot szerezhettek:

magyar nyelv és irodalom (évenként a 2 osztályzat számtani átlaga),

történelem,

matematika,

legalább két évig tanult választott idegen nyelv (vagy nemzetiségi nyelv és irodalom),

egy, legalább két évig tanult választott természettudományos tantárgy vagy két, legalább egy évig tanult, választott természettudományos tantárgy.

Természettudományos tantárgy a fizika, kémia, biológia, földrajz (földünk és környezetünk), természetismeret és a természettudomány.

Ha egy diák egy természettudományos tárgyat sem tanult két tanéven keresztül (vagy két természettudományos tárgy, amelyet legalább egy tanéven keresztül tanult), „a középiskolának az Oktatási Hivatalnál kérelmeznie kell annak megállapítását, hogy a pedagógiai programjában és helyi tantervében szereplő tantárgyaknak a középiskola által kiállított bizonyítványokban szereplő eredményei közül melyek azok, amelyek természettudományos tantárgyakból elért eredményeknek minősülnek”, írja a felvételi tájékoztató.

A 2019-es felsőoktatási felvételiről szóló legfrissebb cikkeinket itt találjátok.

Ilyenek a 2019-es felvételi pontszámítási szabályai: így kalkulálhattok a pontokkal

Maximum 500 pont - ennyit szerezhetnek a 2019-es felsőoktatási felvételin az alap- vagy osztatlan szakra jelentkezők tanulmányi és érettségi eredményeikkel, nyelvvizsgákkal, sport- és tanulmányi versenyeken elért helyezéseikkel, emelt szintű érettségivel, OKJ-s szakképesítéssel.

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.