Megvannak a keresztféléves ponthatárok, kiderült, kik kezdhetik meg mesterképzésüket a kiválasztott egyetemen februárban.
Az első helyen megjelölt jelentkezéseket figyelembe véve mesterképzésre 4 593-an (közülük 4 585-en állami ösztöndíjas formára), alapképzésre 648-an, felsőoktatási szakképzésre pedig 137-en jelentkeztek.
A mesterképzések elsőhelyes jelentkezéseit figyelembe véve idén is a gazdaságtudományi és a műszaki képzési területek szakjai a legnépszerűbbek.
A következő táblázatban a legnépszerűbb mesterszak ponthatárait találjátok - mivel a felsőoktatási intézmények az MA- és MSc-képzéseken a keresztféléves felvételin is meghirdethetik állami ösztöndíjas formában, a következő táblázatban a nappali munkarendű, állami ösztöndíjas képzések ponthatárait nézhetitek meg, a ponthatárok előtt az adott egyetem vagy főiskola rövidítésével.
| Mesterképzés | Intézmény és ponthatár | Intézmény és ponthatár | Intézmény és ponthatár |
| vezetés és szervezés | BCE: 54 | DE: 66 | PE: 71 |
| gépészmérnöki | BME: 70 | ME: 86 | DE: 63 |
| mérnökinformatikus | BME: 71 | SZTE: 73 | ME: 91 |
| műszaki menedzser | SZE: 77 | BME: 80 | PE: 86 |
| vállalkozásfejlesztés | ME: 92 | ÓE: 74 | BCE: 58 |
| marketing | SZTE: 86 | PTE: 85 | BCE: 61 |
| villamosmérnöki | SZE: 59 | ME: 82 | BME: 72 |
| pénzügy | BCE: 52 | ELTE: 68 | PTE: 92 |
| ellátásilánc-menedzsment | ME: 80 | SZE: 66 | DE: 70 |
| vegyészmérnöki | BME: 70 | DE: 54 | PE: 67 |
A ponthatárok teljes listáját itt találjátok.
Felvételi pontszámítás: itt van minden fontos infó az emelt szintű érettségiről
Milyen szakokon kötelező az emelt szintű érettségi, és kik azok a felvételizők, akik megúszhatják ezt a vizsgát? Fontos kérdésekre válaszolunk.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Hiába lenne a cél az olvasás megszerettetése, egy rosszul megválasztott kötelező éppen az ellenkező hatást érheti el.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
