Pluszpont a felvételin hátrányos helyzet miatt: mikor jár, mikor nem?

A felvételin számos igazolásra, bizonyítványra lehet kapni többletpontot. Most az esélyegyenlőségi címen kapható pontokról írunk nektek.

  • Eduline

Hány pontot lehet kapni esélyegyenlőség címén?

Maximum 40 többletpontot kaphat egy felvételiző.

Kik kaphatják meg?

Hátrányos helyzetű, fogyatékossággal élő vagy gyermekét nevelő felvételiző kaphatja meg a maximális többletpontot. (Utóbbi esetében fontos, hogy a felvételiző gyermeke gondozása céljából fizetés nélküli szabadságon legyen vagy csecsemőgondozási díjban, gyermekgondozást segítő ellátásban, gyermeknevelési támogatásban vagy gyermekgondozási díjban részesülő jelentkező legyen - írja a felvi.hu.) Ezekről pedig igazoló papír kell.

Mi számít hátrányos helyzetnek? Ha például a szülők alacsony iskolai végzettségűek, lehet pluszpontot kapni?

Járhat többletpont a szülők alacsony iskolai végzettsége miatt, azonban ahhoz, hogy ez teljesüljön, más kritériumoknak is meg kell felelni. Csak akkor járhat többetpont ezért, ha emellett a felvételiző rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult vagy ha nevelésbe vett vagy azt követően már utógondozói ellátásban részesülő diákról van szó.

Hogyan lehet igazolni a hátrányos helyzetet?

A jegyző állapítja meg és igazolhatja a fentieket.

Cukorbetegség esetén járhat többletpont?

Ha a jelentkező nem fogyatékosságot, hanem tartós vagy krónikus betegséget (pl. cukorbetegség, szénanátha, ételallergia, lisztérzékenység, epilepszia stb.) igazol, többletpont nem adható - írja a felvi.hu.

Nyelvvizsga a 2019-es felvételin: még nem késtetek le semmiről

Meddig kell feltölteniük a nyelvvizsga-bizonyítványukat az e-felvételi rendszerébe azoknak, akik 2019-ben felvételiznek, és mindenképpen meg akarják kapni az érte járó többletpontot?

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.