Megvan az alapszakos diplomátok, de szeretnétek továbbtanulni? Fontos, hogy az alapképzésben szerzett végzettség önmagában még nem feltétlenül elegendő ahhoz, hogy egy adott mesterképzésre bekerülhessetek.
Minden mesterszak képzési és kimeneti követelményében megtalálható, hogy a belépéshez milyen alapszakok fogadhatók el előzményként.
Fontos, hogy mesterképzésre csak az a jelentkező kerülhet be, aki oklevelet szerzett, az oklevéligazolás csak a felvételi eljárásban való részvételre jogosít fel. A beiratkozáshoz és a hallgatói jogviszonyhoz a megszerzett oklevél bemutatása is kell, nem elég az igazolás.
Aki olyan szakon szerez oklevelet, amely az adott mesterképzésen teljes kreditérték beszámításával elfogadható, az külön vizsgálat nélkül, az oklevelének és a jelentkezéshez szükséges dokumentumok másolatával jelentkezhet.
Mi történik ha az okleveletek nem teljes kreditértékkel számítható be?
Ha olyan oklevéllel rendelkeztek, amely nem teljes kreditértékkel számítható be, a mesterképzést meghirdető felsőoktatási intézmény kreditelismerési eljárásban vizsgálja meg, hogy az a korábban megszerzett kreditjeitekből mennyi szakterületi kredit ismerhető el.
Azt, hogy melyik szakra pontosan milyen követelményekkel lehet bekerülni, itt megnézhetitek.
A 2019-es felvételiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.
Felvételi pontszámítás: hogyan kalkulálhatnak a pontokkal a diplomás jelentkezők?
Hogyan kalkulálhatnak pontjaikkal a 2019-es felsőoktatási felvételin azok a jelentkezők, akik diplomásként kezdenének el egy újabb alap- vagy osztatlan szakot?
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
