Felvételi: hány pontot érnek a tanulmányi versenyeken elért eredmények?

Hány többletpontot kapnak a 2019-es felsőoktatási felvételin azok a diákok, akik dobogós helyet szereznek valamelyik tanulmányi versenyen?

  • Eduline

Az Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyen (OKTV), a szakmacsoportos szakmai előkészítő érettségi tantárgyak versenyén és az ágazati és ágazaton kívüli szakmai érettségi vizsgatárgyak versenyén elért 1-10. helyezésért 100, a 11-20. helyezésért 50, a 21-30. helyezésért 25 többletpontot kapnak a jelentkezők.

A Középiskolai Tudományos Diákkörök Országos Konferenciájának versenyein nagydíjasok 30, az első díjasok 20, az Ifjúsági Tudományos Innovációs Tehetségkutató Verseny dobogósai 30 pluszponttal kalkulálhatnak. Fontos feltétel, hogy tárgyanként csak egy versenyeredményért jár pont, és azzal is csak akkor lehet kalkulálni, ha az adott tárgy a kiválasztott szakon érettségi pontot adó tantárgy.

Az Országos Művészeti Tanulmányi Versenyeken egyéni indulóként szerzett dobogós helyért 20 pluszpont jár, míg az országos szakmai tanulmányi versenyen elért helyezés alapján a szakmai vizsga egésze alól felmentést kapott diákok – ha a szakiránynak megfelelően tanulnak tovább – 30 pluszponttal számolhatnak.

A 2019-es felvételiről szóló legfrissebb cikkeinket itt találjátok.

Mikor kezdődik a 2019-es egyetemi felvételi?

Meddig kell várni a 2019-es felsőoktatási felvételi szezon kezdetére? Mikor jelenik meg a felvételi tájékoztató és a meghirdetett szakok listája?

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.