2015-től csak az e-felvételin keresztül lehet majd jelentkezni az egyetemi-főiskolai képzésekre - úgy tűnik, vége a hagyományos jelentkezési lapnak.
A 2015-ös felvételin már csak elektronikusan lehet majd jelentkezni a felsőoktatásba - többek között ezt is tartalmazza a felvételi eljárásról szóló rendelet módosításának tervezete, amelyet hétfőn tettek közzé a kormány.hu-n.
A módosítás 2014. december 16-án lépne hatályba, tehát először a 2015-ös felvételire jelentkezőket érintené. Hitelesíteni továbbra is kétféle módon lehetne: a hitelesítő adatlapot kinyomtatva, aláírva és postán beküldve, illetve az ügyfélkapun keresztül. A legfontosabb kérdések és válaszok a 2015-ös felvételiről.
Az e-felvételi rendszerének elindítása óta folyamatosan csökkent a hagyományos jelentkezési lapot használók aránya. Míg 2008-ban csak a felvételizők 13 százaléka jelentkezett elektronikusan, 2011-ben már 58 százalékuk választotta az online megoldást. Egy évvel később, 2012-ben az arány közel 66 százalékra nőtt. Tavaly 80 százalékuk, az idén pedig már csaknem mindenki, a jelentkezők 97 százaléka döntött az e-felvételi mellett.
| Így változhat a felsőoktatásban a következő tizenöt évben |
| Az októberben nyilvánosságra hozott, új felsőoktatási koncepcióról szóló összefoglalónkat itt olvashatjátok, az intézménytípusokról szóló cikkünket pedig itt találjátok. A felvételi rendszer átalakításáról itt, a gazdasági képzésekéről itt, az orvos- és egészségtudományi képzések változásairól pedig itt olvashattok. Könnyebb lesz elveszíteni az állami ösztöndíjat: cikkünket itt találjátok. Kompetenciamérésen kellene részt venniük a felvételizőknek: erről itt olvashattok. |
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
