2015-től csak az e-felvételin keresztül lehet majd jelentkezni az egyetemi-főiskolai képzésekre - úgy tűnik, vége a hagyományos jelentkezési lapnak.
A 2015-ös felvételin már csak elektronikusan lehet majd jelentkezni a felsőoktatásba - többek között ezt is tartalmazza a felvételi eljárásról szóló rendelet módosításának tervezete, amelyet hétfőn tettek közzé a kormány.hu-n.
A módosítás 2014. december 16-án lépne hatályba, tehát először a 2015-ös felvételire jelentkezőket érintené. Hitelesíteni továbbra is kétféle módon lehetne: a hitelesítő adatlapot kinyomtatva, aláírva és postán beküldve, illetve az ügyfélkapun keresztül. A legfontosabb kérdések és válaszok a 2015-ös felvételiről.
Az e-felvételi rendszerének elindítása óta folyamatosan csökkent a hagyományos jelentkezési lapot használók aránya. Míg 2008-ban csak a felvételizők 13 százaléka jelentkezett elektronikusan, 2011-ben már 58 százalékuk választotta az online megoldást. Egy évvel később, 2012-ben az arány közel 66 százalékra nőtt. Tavaly 80 százalékuk, az idén pedig már csaknem mindenki, a jelentkezők 97 százaléka döntött az e-felvételi mellett.
| Így változhat a felsőoktatásban a következő tizenöt évben |
| Az októberben nyilvánosságra hozott, új felsőoktatási koncepcióról szóló összefoglalónkat itt olvashatjátok, az intézménytípusokról szóló cikkünket pedig itt találjátok. A felvételi rendszer átalakításáról itt, a gazdasági képzésekéről itt, az orvos- és egészségtudományi képzések változásairól pedig itt olvashattok. Könnyebb lesz elveszíteni az állami ösztöndíjat: cikkünket itt találjátok. Kompetenciamérésen kellene részt venniük a felvételizőknek: erről itt olvashattok. |
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Tízből hat magyar egyetem rosszabbul szerepelt, három megtartotta pozícióját, és mindössze egyetlen egyetem tudott előrelépni Quacquarelli Symonds legfrissebb, 2027-es nemzetközi egyetemi rangsorában.
A keddi parlamenti vitában az ellenzék legfőbb kritikája a pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztésével kapcsolatban az volt, hogy a jelenlegi rendszert úgy állítanák le, hogy egyelőre nem látható, pontosan mi lép a helyére. Lannert Judit szerint ugyanakkor már a nyáron széles körű szakmai egyeztetés kezdődik az új modell kidolgozásáról, Müller Anna pedig felszólalásában azt részletezte, milyen szempontok mentén lenne érdemes újragondolni a pedagógusok értékelését.
Mutatjuk, mennyivel emelkedhetnek a pedagógusbérek a tervezett korrekció után.
A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.
Az emelt szintű érettségik javításának díjazását bírálta keddi parlamenti felszólalásában Müller Anna, a Tisza Párt képviselője. A matematika-kémia tanár szerint miközben az Oktatási Hivatal évről évre nehezen talál elegendő vizsgáztatót az emelt szintű vizsgákhoz, a dolgozatok javításáért járó díjazás továbbra is rendkívül alacsony.
Ha most szóbeliztek magyarból az érettségin, teszteljétek a tudásotokat a magyar költőkből.
Közzétették a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója – 2025” pályázat díjazottjainak listáját. Az elismerést azok az általános iskolás diákok nyerhették el, akik a tanulásban és a sportban egyaránt kiemelkedő eredményeket értek el a 2024/2025-ös tanévben.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik.
