Az MSZP szerint a nyelvoktatás jelenlegi színvonalát ismerve elzárja a felsőoktatásba jutás esélyétől a leghátrányosabb helyzetű, legszegényebb gyerekeket, ha megvalósul az oktatási államtitkárság elképzelése, hogy csak nyelvvizsga birtokában jelentkezhetnek főiskolára vagy egyetemre a diákok.
Az oktatási államtitkárság a tervet kedden, a hamarosan elkészülő nyelvoktatási stratégiával összefüggésben tudatta az MTI-vel, hangsúlyozva, hogy a diákok az iskolai képzés keretei között megszerezhetnék a nyelvvizsga-bizonyítványt. Jelezték: a szándék az, hogy a szabály azokra vonatkozzon, akik még nem kezdték el a középiskolát.
Kunhalmi Ágnes, a szocialista párt elnökségi tagja erre szerdán az úgy reagált: jelenleg a közoktatás nagy részében nincs olyan színvonalú nyelvoktatás, hogy a gyerekek többsége nyelvvizsgával fejezze be a középiskolát. Hozzátette, a nyelvtanítás újraszervezésének céljával egyetértenek, de ha a stratégiát nem fokozatosan, a kellő feltételek biztosításával vezetik be, azzal "barikádot emelnek" a felsőoktatás köré, és kizárják onnan a legszegényebbeket.Véleménye szerint ezt támasztja alá, hogy a Széll Kálmán Tervvel a kormány 38 milliárd forintot akar kivonni a felsőoktatásból A szocialisták szerint ez az állami finanszírozású képzésben résztvevő hallgatók létszámának radikális csökkenéséhez vezet, így a tavalyi 56 ezer és az idei 53 ezer helyett 2014-ben már csak 35 ezer hallgató kezdheti meg tanulmányait az ingyenes felsőoktatási képzésben.
Az MSZP-s képviselő kifogásolta azt is, hogy sajtóhírek alapján az oktatási államtitkárság megszüntetné a nulladik évfolyamnak is nevezett nyelvi előkészítő osztályokat. (A nyelvi előkészítő osztályokban a nulladik évfolyamon két idegen nyelvet tanulnak a diákok, az egyiket legalább heti tizenegy órában.)
Azt, hogy a stratégia állítólag "az angol egyeduralmával szemben" előnyben részesítené a neolatin nyelveket, Kunhalmi Ágnes úgy értékelte: ezzel szemben azt kellene célul tűzni, hogy minden tizenöt éves gyerek beszéljen angolul.MTI
Több olyan egyetem is van, ahol 200-300 állami ösztöndíjas helyet meghirdettek a pótfelvételin, melyre augusztus 7-ig jelentkezhetnek azok, akiket az általános eljárásban sehova sem vettek fel vagy nem is adták be a jelentkezésüket. Mutatjuk a képzésterületi listákat.
A Klebelsberg Központ a jövőben kutató-, fejlesztő- és szakmai háttérintézményként működik tovább.
„Kevesebb felesleges adminisztráció. Több bizalom. Több beleszólási lehetőség a diákoknak. Erősebb iskolai közösségek„ – mondta el az oktatási és gyermekügyi miniszter az új tanév kapcsán.
Néhány hónappal a kulturális dolgozók bérrendezéséért szervezett demonstrációja után a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete újabb minisztériumi egyeztetésről számolt be. Találkoztak a kulturális ágazatért felelős államtitkárral, aki a bérrendezés szándékáról beszélt, konkrét időpontot vagy vállalást azonban továbbra sem tett.
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
A 23 éves nőt Ferencváros a saját halottjának tekinti.
A tartalom kinyerése után a könyvek gyakorlatilag használhatatlanná válnak, ami jogilag beleférhet, de a jelenség komoly kulturális veszteséget okozhat.
Ha valaki állami finanszírozási formájú képzésre nyer felvételt, nem jelenti azt, hogy tanulmányai végéig automatikusan ebben a finanszírozási formában is marad. Természetesen az ellenkező irányú átsorolásra is van példa, a megüresedett ösztöndíjas helyekre bekerülhetnek a legjobb teljesítményt elérő, azonos szakon tanuló önköltséges hallgatók.
