Az MSZP szerint a nyelvoktatás jelenlegi színvonalát ismerve elzárja a felsőoktatásba jutás esélyétől a leghátrányosabb helyzetű, legszegényebb gyerekeket, ha megvalósul az oktatási államtitkárság elképzelése, hogy csak nyelvvizsga birtokában jelentkezhetnek főiskolára vagy egyetemre a diákok.
Az oktatási államtitkárság a tervet kedden, a hamarosan elkészülő nyelvoktatási stratégiával összefüggésben tudatta az MTI-vel, hangsúlyozva, hogy a diákok az iskolai képzés keretei között megszerezhetnék a nyelvvizsga-bizonyítványt. Jelezték: a szándék az, hogy a szabály azokra vonatkozzon, akik még nem kezdték el a középiskolát.
Kunhalmi Ágnes, a szocialista párt elnökségi tagja erre szerdán az úgy reagált: jelenleg a közoktatás nagy részében nincs olyan színvonalú nyelvoktatás, hogy a gyerekek többsége nyelvvizsgával fejezze be a középiskolát. Hozzátette, a nyelvtanítás újraszervezésének céljával egyetértenek, de ha a stratégiát nem fokozatosan, a kellő feltételek biztosításával vezetik be, azzal "barikádot emelnek" a felsőoktatás köré, és kizárják onnan a legszegényebbeket.
Véleménye szerint ezt támasztja alá, hogy a Széll Kálmán Tervvel a kormány 38 milliárd forintot akar kivonni a felsőoktatásból A szocialisták szerint ez az állami finanszírozású képzésben résztvevő hallgatók létszámának radikális csökkenéséhez vezet, így a tavalyi 56 ezer és az idei 53 ezer helyett 2014-ben már csak 35 ezer hallgató kezdheti meg tanulmányait az ingyenes felsőoktatási képzésben.
Az MSZP-s képviselő kifogásolta azt is, hogy sajtóhírek alapján az oktatási államtitkárság megszüntetné a nulladik évfolyamnak is nevezett nyelvi előkészítő osztályokat. (A nyelvi előkészítő osztályokban a nulladik évfolyamon két idegen nyelvet tanulnak a diákok, az egyiket legalább heti tizenegy órában.)
Azt, hogy a stratégia állítólag "az angol egyeduralmával szemben" előnyben részesítené a neolatin nyelveket, Kunhalmi Ágnes úgy értékelte: ezzel szemben azt kellene célul tűzni, hogy minden tizenöt éves gyerek beszéljen angolul.
MTI
Heteken belül elkezdődik az egyetem, vele együtt pedig jön egy rakás új kifejezés is. Elmagyarázunk 5 fontosat, amit gólyaként biztosan sokat fogtok hallani - így nem árt már most képbe kerülni velük.
Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.
A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.
A hallgatók több mint fele már legalább félállásban dolgozik a tanulmányai mellett, ami sokaknál nem választás, hanem a megélhetés feltétele.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Az iskolakezdés közeledtével egyre több család kezdi beszerezni a szeptemberre szükséges tanszereket, ami különösen a nehezebb anyagi helyzetben lévő szülőknek jelenthet komoly terhet.
Elsőként az alsó tagozatos osztályokat indítanák el, és terveik között szerepel a másik két bezárt iskola újranyitása is.
15 ezernél is több autizmussal diagnosztizált gyerek volt az óvodákban, az általános és középiskolákban a 2025/2026-os tanévben. Ehhez képest a 2022/2023-os tanévben 9 737 fő volt a számuk.
