Az MSZP szerint a nyelvoktatás jelenlegi színvonalát ismerve elzárja a felsőoktatásba jutás esélyétől a leghátrányosabb helyzetű, legszegényebb gyerekeket, ha megvalósul az oktatási államtitkárság elképzelése, hogy csak nyelvvizsga birtokában jelentkezhetnek főiskolára vagy egyetemre a diákok.
Az oktatási államtitkárság a tervet kedden, a hamarosan elkészülő nyelvoktatási stratégiával összefüggésben tudatta az MTI-vel, hangsúlyozva, hogy a diákok az iskolai képzés keretei között megszerezhetnék a nyelvvizsga-bizonyítványt. Jelezték: a szándék az, hogy a szabály azokra vonatkozzon, akik még nem kezdték el a középiskolát.
Kunhalmi Ágnes, a szocialista párt elnökségi tagja erre szerdán az úgy reagált: jelenleg a közoktatás nagy részében nincs olyan színvonalú nyelvoktatás, hogy a gyerekek többsége nyelvvizsgával fejezze be a középiskolát. Hozzátette, a nyelvtanítás újraszervezésének céljával egyetértenek, de ha a stratégiát nem fokozatosan, a kellő feltételek biztosításával vezetik be, azzal "barikádot emelnek" a felsőoktatás köré, és kizárják onnan a legszegényebbeket.Véleménye szerint ezt támasztja alá, hogy a Széll Kálmán Tervvel a kormány 38 milliárd forintot akar kivonni a felsőoktatásból A szocialisták szerint ez az állami finanszírozású képzésben résztvevő hallgatók létszámának radikális csökkenéséhez vezet, így a tavalyi 56 ezer és az idei 53 ezer helyett 2014-ben már csak 35 ezer hallgató kezdheti meg tanulmányait az ingyenes felsőoktatási képzésben.
Az MSZP-s képviselő kifogásolta azt is, hogy sajtóhírek alapján az oktatási államtitkárság megszüntetné a nulladik évfolyamnak is nevezett nyelvi előkészítő osztályokat. (A nyelvi előkészítő osztályokban a nulladik évfolyamon két idegen nyelvet tanulnak a diákok, az egyiket legalább heti tizenegy órában.)
Azt, hogy a stratégia állítólag "az angol egyeduralmával szemben" előnyben részesítené a neolatin nyelveket, Kunhalmi Ágnes úgy értékelte: ezzel szemben azt kellene célul tűzni, hogy minden tizenöt éves gyerek beszéljen angolul.MTI
Miközben évek óta a nappali képzés számít a klasszikus egyetemi útnak, egyre több hallgató dönt úgy, hogy munka vagy más elfoglaltság mellett szerez diplomát. A 2025/2026-os tanévben már 117 ezren tanulnak esti, levelező vagy távoktatási formában a magyar felsőoktatásban, tízezerrel többen, mint egy évvel korábban.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Ha idén jelentkeztek egyetemre, főiskolára, akkor ezt jó, ha tudjátok.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
