Három Kolozs megyei középiskola kerülhet bajba a 2011-es érettségi eredményei miatt. A tanfelügyelőség felülvizsgálja azoknak az intézményeknek az akkreditációját, ahol minden diák megbukott.
A kolozsvári Spiru Haret és Virgil Madgearu iskolában, valamint a kozárvári líceumban biztosan vizsgálatot indítanak, ugyanis egyetlen végzős sem tudott átmenni az érettségin. A tanfelügyelőség a romániai középiskolai oktatás minőségéért felelős ügynökséggel együtt visszavonhatja a középiskolák engedélyét - írja az
.
Kolozs megyében összesen 2355-en fellebbeztek az eredmény ellen,
, a legtöbben a román nyelv és irodalom tantárgy vizsgaeredménye miatt tettek panaszt.
A lesújtó eredmény egyik oka, hogy a román oktatási minisztérium az idén drákói szigort alkalmazva szervezte meg az érettségit. Zéró toleranciát hirdettek a csalók, a puskázók számára, és számos iskolában kamerákat helyeztek el a vizsgatermekben. Az idén több mint hatszáz, csaláson ért diákot küldtek el a vizsgákról, kétszer többet, mint tavaly.
Rekordot döntöttek Romániában a puskázó diákok -
összefoglalónkat itt olvashatod el
.
Egyes tanárok szerint a tételek túl nehezek voltak, más oktatók azonban nem osztják ezt a véleményt, szerintük nem lett volna szabad ilyen magas arányban elbukniuk a diákoknak, hiszen a tételek részei voltak a középiskolás tananyagnak.
A román közoktatás folyamatosan csökkenő színvonala régóta közbeszéd tárgya Romániában, ahol az elmúlt húsz évben szinte valamennyi miniszter végrehajtotta a saját reformját. Legutóbb tavaly fogadta el a parlament az új oktatási törvényt, amely januárban lépett életbe.
Daniel Funeriu oktatási miniszter hétfőn úgy értékelte az eredményeket, hogy azok hűen tükrözik a román közoktatás és a társadalom mai állapotát. A szociáldemokraták, a liberálisok és a konzervatívok alkotta ellenzéki Szociálliberális Unió vezetői a miniszter lemondását követelték, aki szerintük felelős az érettségi "katasztrofális" eredményeiért. A román kormány fő erejét képező Demokrata Liberális Párt (PD-L) elutasította a vádat.
eduline
Míg a modellváltáson átesett egyetemek jelentős forrásokhoz jutottak, a függetlenségüket megőrző állami felsőoktatási intézmények súlyos pénzhiánnyal, lepusztult infrastruktúrával és akár 30-35 százalékos bérhátránnyal küzdenek. A kormány ígéretet tett a bérrendezésre, de a források biztosítása még kérdéses.
Jelenleg az oktatási tárca azon is dolgozik, hogyan lehet méltányosan és jogszerűen kivonni a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről a tanárszakokat.
Nem mindennapi hibával kerültek a diákokhoz egyes nyolcadik osztályos magyar nyelvtankönyvek Szerbiában: a kiadvány borítóján a „Magyar nyelv” felirat helyett „Magar nyelv” szerepel.
Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) hangsúlyozta, hogy az óvodák és az iskolák zökkenőmentes, mindennapi működését nem csak a NOKS-dolgozók, hanem például konyhások, karbantartók, technikai munkatársak is segítik, ezért az ő bérüket is rendezni kellene.
@eduline.hu „A pedagógusok féltek meghívni, bármennyire is szükségesnek, jónak tartották a civil szervezetek jelenlétét” @amnesty_magyarorszag #eduline #iskola #magyar #civilszervezetek
♬ eredeti hang - eduline.hu
Szeptember 8-ig lehet véleményezni azt a rendelettervezetet, mely szerint diákonként 26 ezer forintos egyszeri rezsitámogatást kapnak az egyházi iskolák. Miért jár 35 százalékkal több állami pénz ugyanazért a közfeladatért egy egyházi iskolának, mint egy civil alapítványi intézménynek?
Szeptember 8-ig várják a jelöléseket a Karikó Katalin Nobel-díjának pénzjutalmából alapított JATE-díjra. Három kategóriában – alumni, oktatói-kutatói és hallgatói – lehet jelölni a Szegedi Tudományegyetem közösségéhez kötődő személyeket. A Nobel-díjas kutató közben a pályakezdő fiataloknak is üzent: szerinte nem a hibátlan pályaív, hanem a kudarcok utáni újrakezdés képessége vezet sikerhez.
