A szejm oktatási, tudományos és ifjúsági bizottságának sürgős összehívását kérte - Katarzyna Hall közoktatási miniszter részvételével - a lengyel ellenzéki Jog és Igazságosság (PiS) párt az idei lengyelországi érettségi vizsgák megdöbbentő eredményei miatt.
Idén a kötelező érettségi vizsgán részt vevő több mint 343 ezer lengyel diák közül több mint 84 ezren megbuktak a vizsgán. Ez csaknem egynegyede az összes érettségizőnek.
Slawomir Klosowski (PiS), a szejm oktatási bizottságának alelnöke hétfői sajtóértekezletén - a PAP keddi jelentése szerint - azt mondta, hogy az idei érettségi vizsgák eredményei "nagy aggodalomra adnak okot". "Az érettségik történetében Lengyelországban először fordul elő, hogy a diákok egynegyede megbukott a vizsgán" - hangsúlyozta. Az ellenzéki képviselő szerint a kudarcot nem lehet "egyszeri eseménynek" tekinteni, ez már tendencia. Felsorolta az elmúlt évek érettségi vizsgáinak eredményeit, amelyekből kitűnik, hogy a bukások aránya növekszik, a 2005. évi 13 százalékról 2011-re 24,5 százalékra. Szerinte mindez a tárca oktatáspolitikájának következménye, s egyebek között annak is, hogy csökkentették a követelményeket az iskolákban. Közölte: a PiS-ben már az is felvetődött, hogy ne nyújtsanak-e be bizalmatlansági indítványt a közoktatási miniszter ellen. Ilyen kéréssel fordultak hozzájuk júniusban a Szolidaritás szakszervezet aktivistái, de az ellenzéki párt vezető testületei még nem hoztak döntést ebben a kérdésben. Romániában is siralmas eredmények születtek az érettségin - összefoglalónkat itt olvashatod el. MTI
Miközben évek óta a nappali képzés számít a klasszikus egyetemi útnak, egyre több hallgató dönt úgy, hogy munka vagy más elfoglaltság mellett szerez diplomát. A 2025/2026-os tanévben már 117 ezren tanulnak esti, levelező vagy távoktatási formában a magyar felsőoktatásban, tízezerrel többen, mint egy évvel korábban.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Ha idén jelentkeztek egyetemre, főiskolára, akkor ezt jó, ha tudjátok.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
