Ahol minden diák megbukott az érettségin: négy iskolában siralmasak az eredmények

Az elmúlt húsz év legrosszabb eredményét érték el a diákok a 2011-es romániai érettségin: minden második végzős megbukott a vizsgákon.

  • Eduline
Túry Gergely
Az idei eredmények még a 2010-es – szintén nem túl fényes – érettségi átlagot is alulmúlták: egy évvel korábban a sikeresen vizsgázók aránya 67,4 százalék volt, 2009-ben pedig a végzős középiskolások 79 százaléka érte el a minimális pontszámot, írja a Krónika.

Még az országos átlagot sem érték el a Kovászna és a Temes megyei diákok, csupán 31 százalékuk szerzett kettest, a többiek kénytelenek lesznek megismételni a vizsgákat. Négy temesvári középiskolában egyetlen tanuló sem tudott leérettségizni. 2010-ben egy kovásznai szakközépiskolában kezdődött vizsgálat, mert a diákok többsége megbukott - összefoglalónkat itt olvashatod el.

Összesen 661 középiskolást zártak ki az érettségiről másolás vagy puskázás miatt – ők sem az őszi, sem a jövő nyári vizsgaidőszakban nem próbálkozhatnak, így lecsúsznak az egyetemi, főiskolai felvételiről is. Tömegesen buktak le a trükköző tanulók, beszigorított az oktatási minisztérium - összefoglalónkat itt olvashatod el.

eduline

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.