Hétfőn megkezdődött a középszintű szóbeli érettségi, a június 28-ig tartó időszakban összesen 350 ezer vizsgát szerveznek a középiskolák. Itt találjátok az eduline olvasóinak kidolgozott tételeit angolból, földrajzból és történelemből.
A középszintű érettségi szóbeliket június 14. és 28. között tartják a középiskolák, a végzős diákokat több mint 3800 bizottság vizsgáztatja.
Töriérettségi: 60 százalék magyar, 40 százalék egyetemes történelem
A középszintű töriérettségi témaköreit a vizsgát szervező középiskolák állítják össze, a tételsornak 60 százalékban magyar, 40 százalékban egyetemes történelmi témákat, legalább 50 százalékban pedig a 19. és 20. századi történelemhez kapcsolódó kérdéseket kell tartalmaznia. A középiskolák legfeljebb húsz-huszonöt tételt határozhatnak meg, témakörönként maximum hármat-négyet, ezeknek a pontos címét azonban csak a szóbelin ismerhetik meg a vizsgázók, az intézményeknek csak a résztémákat kell nyilvánosságra hozniuk.
| Kidolgozott érettségi tételek történelemből 1.Kidolgozott érettségi tételek történelemből 2.Kidolgozott érettségi tételek történelemből 3. |
Földrajzérettségi: a többség a középszintet választottaFöldrajzból több mint 16 ezren érettségiznek középszinten: húsz tétel közül húzhatnak, mindegyik két részből - egy természetföldrajzi és egy társadalomföldrajzi - áll. Több tételhez ábra, fénykép vagy más szemléltetőeszköz tartozik, sőt középiskolai földrajzi atlaszt is lehet használni, a vizsgázóknak körülbelül húsz-harminc percük van a vázlat megírására, amelyet a felelet befejezése után oda kell adniuk a bizottságnak.
Mindkét tételrészre legfeljebb 25-25 pontot kaphatnak a diákok: 20-20 pontot ér a természetföldrajzi és társadalomtudományi tudás, két pontot a vázlat és a felelet felépítése, három pontot pedig a szaknyelv és a térkép használata. Póttételt csak az húzhat, aki ötnél kevesebb pontot szerez a szóbelin, a második felelet értékelésénél azonban felezni kell a pontokat, vagyis még egy tökéletes vázlatért és kiselőadásért is legfeljebb huszonöt pontot lehet kapni.
| Érettségi tételek földrajzból, irodalomból, nyelvtanból és történelembőlFöldrajzi alapismeretekGazdaságföldrajzGazdaság- és természetföldrajzFöldtörténet |
Angolérettségi: 58 ezren vizsgáznak
Minden érettségizőnek egy-egy feladatlapot kell húznia, amely összesen három feladatot tartalmaz: egy szituációs játékot, valamint két témát, amelyek közül egyet kell választani. Fontos, hogy a vizsgáztató tanár a bevezető kérdéseket még nem értékelheti. Először „a mindennapi élet helyzeteihez hasonló szituációt” kell eljátszani, a kihúzott feladatlapon a konkrét szituáció mellett néhány szavas szöveg, egyszerű kép, rajz vagy ábra is lehet. Ezután következik az önálló témakifejtés: a diákoknak egy adott témával kapcsolatban kell összefüggően beszélniük gondolataikról és véleményülről.
eduline
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Hogyan kell helyesen írni, hogy faszszopó? Milyen nyelvtani szabályt alkalmazunk, ha azt írjuk le, hogy „kapd be”? Szabó Dániel, vagy ahogyan sokan ismerik a közösségi médiában, Híresember elmagyarázza.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Már az adventi időszak kezdete előtt elindul az ünnepi szezon a fővárosban.
