Ilyen a németérettségi: környezetvédelem és sport a feladatok témái között

Klímapolitika, állatvilág, sport és foci - többek között ezek a témák kerülnek elő az idei középszintű németérettségi feladatsorában. A vizsgázóknak több szöveget kell értelmezniük és kiegészíteniük az előre megadott kifejezésekkel, valamint fogalmazást kell írniuk például a fiatalok vásárlási szokásairól.

  • Eduline

A szövegértési feladatlap első kérdése egy gyerekeknek szervezett, a környezetvédelemről és a klímapolitikáról szóló sajtókonferencia programjához kapcsolódik, a második feladatban pedig az osztrák sziklamászóval, Angela Eiterrel készített interjú szerepel.

A németérettségiről minden fontos infót megtalálsz itt - percről percre követjük az eseményeket, hogy ne maradj le semmiről! 13 órakor pedig megtalálod az eduline-on a középszintű feladatsort és a nem hivatalos, szaktanár által javasolt megoldásokat!

A német nyelv írásbeli érettségi vizsgája mindkét szinten négy részből áll. Középszinten az írásbeli vizsga időtartama 180 perc, amelyből az első rész, az "olvasott szöveg értése" 60 perces, a második rész, a "nyelvhelyesség" feladatsorának megoldására 30 percet kapnak a diákok. Az ezt követő szünet után a 30 perces "hallott szöveg értése" vizsgarész következik, végül az "íráskészség" feladatsora - ez utóbbit 60 perc alatt kell megoldani.

 eduline

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.