Újgörög, vendéglátói alapismeretek, zenei angol és arab nyelv - tantárgyak, amelyekből idén egyetlen diák érettségizik. Az oktatási államtitkárság a következő években felére csökkentené az érettségi tárgyak számát, így több százmillió forintot spórolhatnának a vizsgákon. 2010-ben 1 milliárd 350 millióba került az érettségi.
Összesen százkilencvenkét érettségi tantárgy közül választhattak idén a végzős középiskolások. Tizenkét tantárgyból - arab és újgörög nyelvből, szlovén nemzetiségi nyelvből, biológiából francia nyelven és énekből angol nyelven - csupán egy-egy diák vizsgázik, ennek ellenére ezekből is össze kellett állítani a tételsorokat és a feladatlapokat, ki kellett választani a vizsgabizottságok tagjait, és meg kellett szervezni a szóbeli és az írásbeli vizsgákat. Kevesebb mint tíz diák választotta a bolgár nyelvet, az eszperantót, az euritmikát, a diakóniát, a holland nyelvet és a mikrobiológiát. Szabályok, időpontok és tantárgyak - az idei tavaszi érettségi időszakról szóló összefoglalónkat itt olvashatod el.
| Tantárgy neve | Jelentkezők száma |
| Arab nyelv | 1 fő |
| Biológia francia nyelven | 1 fő |
| Bolgár nyelv | 2 fő |
| Diakónia, ápolástan | 3 fő |
| Eszperantó nyelv | 8 fő |
| Euritmika | 7 fő |
| Finn nyelv | 6 fő |
| Holland nyelv | 5 fő |
| Katolikus hittan angol nyelven | 3 fő |
| Mikrobiológia | 6 fő |
Pedig a felesleges tárgyakra már a hazai oktatás legfontosabb problémáit és a megoldási javaslatokat összefoglaló 2008-as Zöld Könyv is felhívta a figyelmet. A dokumentum szerint a „százharmincnál több választható vizsgatárgy indokolatlanul bonyolulttá, áttekinthetetlenné és költségessé teszi az érettségit”, a felső- és a közoktatásnak is jót tenne, ha kevesebb tárgyból tartanának vizsgákat, és inkább az alapvető készségeket, valamint az általános műveltséget mérnék.
Emelt szinten már idén is kevesebb, a 2010-es nyolcvankilenc helyett harminc tárgyból lehet vizsgázni - a vizsgatárgyak listáját itt találod. A legtöbben angol nyelvből (6201 fő), történelemből (6208 fő) és biológiából (4243 fő) vizsgáznak majd májusban és júniusban, de német nyelvet (2448 fő) és matematikát (2941 fő) is több mint kétezren választották. edulineMintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
