Szóbeli érettségi tételek irodalomból és magyar nyelvből

Május 2-án kezdődik a 2011-es tavaszi érettségi időszak, az emelt szintű szóbeli vizsgákat június 2. és 8. között tartják. Itt olvashatjátok az idei emelt szintű szóbeli tételek címét magyar nyelvből és irodalomból.

  • Eduline
Próbáld ki, hány százalékosra tudnád megírni a 2010-es májusi, középszintű magyarérettségit: a feladatlapot és a megoldókulcsot itt találod. A 2011-es érettségi időpontjait pedig itt nézheted meg.

ÉLETMŰVEK

1. Ars poeticus vonatkozások Petőfi Sándor lírájában és Az apostolban

2. Tematikus, szerkezeti és formai változatosság Arany János balladaköltészetében

3. A magyar líra megújítása Ady Endre Új versek és Vér és arany kötetében

4. A költői magatartásforma változása Babits Mihály életművében a Sziget és tenger (1925) című kötet

időszakától

5. Lélekrajz és társadalomkép Kosztolányi Dezső Édes Anna című regényében és az Esti Kornél-kötet

novelláiban

6. A társadalmi és a személyes lét válságának megjelenítése József Attila kései (1935–37) költészetében

PORTRÉK

7. A veszteségélmény megjelenítése és feldolgozása Csokonai Vitéz Mihály lírájában

8. Romantikus világszemlélet és képalkotás Vörösmarty Mihály költészetében a Szózattól a Fogytán van

napod…-ig

9. Mikszáth Kálmán látás- és ábrázolásmódjának sajátosságai A jó palócok és a Tót atyafiak novelláiban

10. Regényszerkezet és közlésforma Ottlik Géza Iskola a határon című alkotásában

LÁTÁSMÓDOK

11. Az alapeszme és az emberideál megjelenítése Zrínyi Miklós Szigeti veszedelem című eposzában

12. A modernitás megjelenése Juhász Gyula és Tóth Árpád lírájában

13. Létértelmezés és költői nyelv Pilinszky János Harmadnapon című kötetében

KORTÁRS IRODALOM

14. Az életsorsok művészi ábrázolása Szabó Magda Régimódi történet című regényében

15. Elbeszélésmód és történetvezetés Gion Nándor Virágos katona című regényében

VILÁGIRODALOM

16. A homéroszi világlátás az Iliász vagy az Odüsszeia alapján

17. A reneszánsz és a humanizmus törekvéseinek megjelenése az itáliai irodalomban Petrarca és

Boccaccio művei alapján

SZÍNHÁZ- ÉS DRÁMATÖRTÉNET

18. A konfliktusrendszer és a szerkezet sajátosságai Katona József Bánk bán című tragédiájában

19. Polifónia és atmoszférateremtés a csehovi dramaturgiában a Sirály vagy a Három nővér alapján

AZ IRODALOM HATÁRTERÜLETEI

20. A negatív utópia jellemzői George Orwell 1984 című regényében

Tételek magyar nyelvből

EMBER ÉS NYELV

1. A nyelvi jelrendszer; a nyelv változó jelrendszere

2. A beszéd mint cselekvés

KOMMUNIKÁCIÓ

3. A kommunikáció funkciói; a beszédhelyzet és a szövegkörnyezet kommunikációt alakító tényezői

4. A tömegkommunikáció nyelvi sajátosságai és hatása a nyelvhasználatra

A MAGYAR NYELV TÖRTÉNETE

5. A nyelvművelés jelentősége; szerepe napjainkban

6. A nyelvújítási mozgalom törekvései; szerepének értékelése

7. Legfontosabb kéziratos nyelvemlékeink; a Halotti beszéd és könyörgés nyelvi jellemzői

NYELV ÉS TÁRSADALOM

8. A magyar nyelv területi nyelvváltozatai és a norma

9. A társadalmi nyelvváltozatok főbb különbségei

A NYELVI SZINTEK

10. A morfémák típusai és kapcsolódási lehetőségei

11. A névmások rendszere; a névmások szerepe a szövegalkotásban

12. A magyar helyesírási rendszer; a központozás szerepe

13. A szintagmatikus kapcsolatok típusai

A SZÖVEG

14. A lineáris és a globális kohézió

15. A szövegközlés két típusa, a beszéd és az írás összehasonlítása

A RETORIKA ALAPJAI

16. Az érvelés fajtái és módszerei

17. A kiemelés és a tömörítés műfajai, módszerei; a vázlatkészítés

STÍLUS ÉS JELENTÉS

18. Az állandósult nyelvi formák (szólás, közmondás, szállóige, állandósult szókapcsolatok, nyelvi

panelek)

19. A társalgási és a hivatalos stílusréteg jellemzőinek összevetése

20. A szövegelrendezés, az alakzatok stílushatása; az ismétlés változatai

Forrás: Oktatási Hivatal
Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.