A keresztféléves képzésre jelentkező csaknem 7500 diák közül valamivel több mint hatezren kezdhetik meg új vagy újabb egyetemi, főiskolai tanulmányaikat - derül ki a felvi.hu honlapon közzétett ismertetőből.
| Milyenek voltak a ponthatárok a legnépszerűbb keresztféléves szakokon? Összefoglalónkat itt olvashatod el. |
A mesterképzésre készülők mintegy nyolcvan százaléka jutott be valamelyik bejelölt képzésre, míg az alapképzést választóknak alig harminc százaléka.
A mostani keresztféléves felvételi eljárásban minden eddiginél többen nyújtottak be jelentkezést: csaknem 7500 diák összesen 15 590 helyre jelentkezett a tavaly november 15-i határidőig. A jelentkezők 71 százaléka mesterképzést választott, 15 százalékuk felsőfokú szakképzést, 14 százalékuk pedig alapképzést. A sikeres jelentkezőket az Oktatási Hivatal és a felsőoktatási intézmény is írásban értesíti. Azok, akik jelentkeztek, de nem jutottak be egyik, 2011. februárban induló képzésre sem, az általános eljárásban újra próbálkozhatnak: február 15-ig ők is jelentkezhetnek a szeptemberben induló képzésekre.MTI
Az elmaradt jubileumi jutalmakról, illetve a NOKS- és egyéb munkakörben dolgozók béremeléséről is egyeztetett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Lannert Judittal. A törvénytervezetet hamarosan benyújtják.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója. Szerinte már csak az országos eredményekben sem látszik, hogy a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok tehetséggondozási tevékenysége sikeres, legalábbis nem úgy, ahogyan azt sokszor gondoljuk.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
