A keresztféléves képzésre jelentkező csaknem 7500 diák közül valamivel több mint hatezren kezdhetik meg új vagy újabb egyetemi, főiskolai tanulmányaikat - derül ki a felvi.hu honlapon közzétett ismertetőből.
| Milyenek voltak a ponthatárok a legnépszerűbb keresztféléves szakokon? Összefoglalónkat itt olvashatod el. |
A mesterképzésre készülők mintegy nyolcvan százaléka jutott be valamelyik bejelölt képzésre, míg az alapképzést választóknak alig harminc százaléka.
A mostani keresztféléves felvételi eljárásban minden eddiginél többen nyújtottak be jelentkezést: csaknem 7500 diák összesen 15 590 helyre jelentkezett a tavaly november 15-i határidőig. A jelentkezők 71 százaléka mesterképzést választott, 15 százalékuk felsőfokú szakképzést, 14 százalékuk pedig alapképzést. A sikeres jelentkezőket az Oktatási Hivatal és a felsőoktatási intézmény is írásban értesíti. Azok, akik jelentkeztek, de nem jutottak be egyik, 2011. februárban induló képzésre sem, az általános eljárásban újra próbálkozhatnak: február 15-ig ők is jelentkezhetnek a szeptemberben induló képzésekre.MTI
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
