Keresztféléves felvételi: tízből nyolc hallgató bejutott mesterképzésre

A keresztféléves képzésre jelentkező csaknem 7500 diák közül valamivel több mint hatezren kezdhetik meg új vagy újabb egyetemi, főiskolai tanulmányaikat - derül ki a felvi.hu honlapon közzétett ismertetőből.

  • Eduline
Milyenek voltak a ponthatárok a legnépszerűbb keresztféléves szakokon? Összefoglalónkat itt olvashatod el.

A mesterképzésre készülők mintegy nyolcvan százaléka jutott be valamelyik bejelölt képzésre, míg az alapképzést választóknak alig harminc százaléka.

A mostani keresztféléves felvételi eljárásban minden eddiginél többen nyújtottak be jelentkezést: csaknem 7500 diák összesen 15 590 helyre jelentkezett a tavaly november 15-i határidőig. A jelentkezők 71 százaléka mesterképzést választott, 15 százalékuk felsőfokú szakképzést, 14 százalékuk pedig alapképzést.

 

A sikeres jelentkezőket az Oktatási Hivatal és a felsőoktatási intézmény is írásban értesíti. Azok, akik jelentkeztek, de nem jutottak be egyik, 2011. februárban induló képzésre sem, az általános eljárásban újra próbálkozhatnak: február 15-ig ők is jelentkezhetnek a szeptemberben induló képzésekre.

 MTI

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.