Hogyan változik a felvételi pontszámítás 2011-től?

Kemény versenyre számíthatnak a diákok a 2011-es felvételi időszakban: az egyetemek és főiskolák kevesebb hallgatót vehetnek fel a gazdaságtudományi, bölcsészettudományi és jogi szakokra, ráadásul a pontszámítás rendszere is változik. Sok múlik majd az érettségin, a nyelvvizsgákért, az OKTV-helyezésért és a hátrányos helyzetért azonban kevesebb pont jár.

  • Eduline

A tanulmányi és érettségi pontok számítása nem változik 2011-től, a többletpontok rendszere azonban igen: az emelt szintű érettségiért továbbra is maximum 80 pontot kaphatnak a végzősök, de kevesebb pont jár a nyelvvizsgákért. A középfokú komplex B (korábbi nevén a középfokú C típusú) államilag elismert nyelvvizsga eddig 35 pontot ért, jövő évtől azonban már csak 28 pontot, ahogy 50-ről 40-re csökken a felsőfokú komplex C1 (korábban felsőfokú C típusú) nyelvvizsgáért járó pontok száma is. Vagyis aki 2011-ben jelentkezik valamelyik egyetemre vagy főiskolára, a nyelvvizsgákért összesen legfeljebb 40 pluszpontot kaphat – akár két középfokút, akár egy felsőfokút és egy középfokút szerzett.

Felvételi pontszámító kalkulátorunkat itt  tudod kipróbálni.

OKTV, szakképesítés és hátrányos helyzet: kevesebb pontot ér
Többletpontok20102011
Emelt szintű érettségi40 pont, max. 80 pont40 pont, max. 80 pont
B2 komplex nyelvvizsga (középfokú C típusú)35 pont28 pont
C1 komplex nyelvvizsga (felsőfokú C típusú)50 pont40 pont
OKTV 1-10. helyezés80 pont80 pont
OKTV 11-20. helyezés50 pont40 pont
OKTV 21-30. helyezés25 pont20 pont
TUDOK-nagydíj30 pont24 pont
TUDOK első helyezés15 pont12 pont
Országos Ifjúsági Tudományos Innovációs verseny 1-3. helyezés25 pont20 pont
Szakirányú végzettség30 pont24 pont
Olimpiai, sakkolimpiai, paralimpiai, siketlimpiai 1-3. helyezés480 pont480 pont
Világ- és Európa-bajnoksági 1-3. helyezés20 pont16 pont
Országos bajnokság 1-3. helyezés10 pont8 pont
Hátrányos helyzet25 pont20 pont
Halmozottan hátrányos helyzet25 pont20 pont
Fogyatékosság50 pont40 pont
Gyermeket nevelő (gyes, gyed, gyet, terhességi-gyermekágyi segélyben részesül)50 pont40 pont

Kisebb előnnyel indulnak a felvételi versenyben az OKTV-helyezettek és a szakmai versenyek győztesei is: az Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első tíz helyén végzett diákok továbbra is 80 pontot kapnak, a 11-20. helyezésért azonban 50 helyett 40, a 21-30. helyezésért pedig 25 helyett 20 pont jár. A Középiskolai Tudományos Diákkörök Országos Konferenciája (TUDOK) versenyein elért nagydíjas helyezésért 30 helyett 24, az első díjért pedig 15 helyett 12 pont jár a diákoknak. Az Országos Ifjúsági Tudományos Innovációs Versenyen elért 1-3. díjért járó pontszámot is lecsökkentették, 25-ről 20-ra.

Emelt szintű vagy felsőfokú OKJ-s szakképesítésért, illetve szakirányú technikusi képesítő bizonyítványért 30 helyett 24 pont jár, és a sportteljesítmény is kevesebbet ér: a világ- és Európa-bajnoksági 1-3. helyezésért 20 helyett 16 pluszpont, országos bajnoksági 1-3. helyezésért 10 helyett 8. Az olimpián és ifjúsági olimpiai játékokon, sakkolimpián, a paralimpián és a siketlimpián 1-3. helyezést elért jelentkezők felvételi összpontszáma továbbra is 480, illetve 100 pont, vagyis bármelyik alap- vagy mesterszakra bejuthatnak.

A hátrányos helyzetűek öt ponttal kevesebbet, 20 pontot kaphatnak: míg 2010-ben a halmozottan hátrányos helyzetű diákok 25+25 pontot szerezhettek szociális helyzetük miatt, 2011-ben már csak 20+20 ponttal számolhatnak. Ötven helyett 40 pont jár a fogyatékossággal élő – hallás-, látás-, mozgássérült, beszédfogyatékos, megismerés- és viselkedésfejlődési rendellenességű – jelentkezőknek, valamint a gyermeket nevelő hallgatóknak.

És ami nem változik

2011-ben is legfeljebb 200 tanulmányi pontot szerezhetsz: az öt középiskolai tárgy – a magyar nyelv és irodalom, a történelem, a matematika, egy idegen nyelv és egy szabadon választott tárgy – két utolsó év végi érdemjegyét összeadják, majd kettővel megszorozzák. A másik 100 pont az érettségi bizonyítványban szereplő százalékos eredmények átlaga.

Újabb 200 pontot az adott szakon kötelező vagy kötelezően választható két érettségi tárgyból elért százalékos eredmények alapján számítanak ki, vagyis nem az összes érettségi vizsgát veszik figyelembe. Ha 2005 előtt érettségiztél, az ötösért 100 pontot, a négyesért 79 pontot, a hármasért 59 pontot, a kettesért pedig 39 pontot kapsz.

Ha az emelt szintű érettségin legalább 30 százalékos eredményt érsz el, az érdemjegytől függetlenül megkapod a 40 többletpontot – legfeljebb két tárgyból számíttathatod be az emelt szintű vizsgáért járó pontokat, vagyis maximum 80 pluszpontot zsebelhetsz be.

Hogyan számíthatod ki a pontjaidat?

Tegyük fel, hogy kereskedelem és marketing szakra készülsz, idén érettségizel a gimnáziumban. Matematikából emelt szintet választottál, angolból van egy B2 komplex, vagyis egy középfokú C típusú nyelvvizsgád, a tanulmányi és érettségi eredményeid a következőek:

TantárgyKözépiskola 11. évfolyam, év végi eredményKözépiskola 12. évfolyam, év végi eredményÉrettségi eredmény százalékbanÉrettségi szintje
Magyar nyelv és irodalom4 (irodalom) + 5 (nyelvtan)=4,54 (irodalom) + 4 (nyelvtan)=478 százalékközép
Történelem5476 százalékközép

Matematika

5585 százalékemelt
Angol nyelv4484 százalékközép
Választott tantárgy45--
Választott érettségi tantárgy--70 százalékközép
Összesen22,52278,6 

Tanulmányi pontszámok: az év végi jegyek összege 44,5, ezt kell megszoroznod kettővel, vagyis a középiskolai eredményeid alapján 89 pontot kapsz. Az érettségi százalékos eredményeid átlaga 78,6, egész számra kerekítve 79. Összesen tehát 168 tanulmányi pontot szerzel a kétszázból.

Érettségi pontszámok: kereskedelem és marketing szakon a matematika, történelem, gazdasági ismeretek, idegen nyelv és a szakmai előkészítő tárgy közül kell kettőt választanod. Ha a két legjobb eredményűt, az angolt és a matematikát választod, összesen 169 pontot zsebelhetsz be.

Többletpontok: az angol középfokú C típusú nyelvvizsgáért 28 pontot, a matematikából tett emelt szintű érettségiért pedig 40 pontot kapsz, összesen tehát 68 pontot.

Minden felvételizőnek kétféle módon lehet megállapítani a többletpontok nélküli pontszámát: az egyik a tanulmányi és az érettségi pontok összege (példánkban ez 337 pont), a másik az érettségi pontok kétszerese (példánkban ez 338 pont). Amikor az Oktatási Hivatal kiszámítja az összpontszámot, a kettő közül mindig a magasabbat veszi figyelembe.

eduline
Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.