Történelem szóbeli érettségi tematika

Itt olvashatjátok a 2010-es emelt szintű szóbeli érettségi tételeket magyar nyelv és irodalomból.

  • Eduline

I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra

1. A magyar gazdaság a XIV-XVI. században

2. A nagy földrajzi felfedezések és gazdasági következményei

3. Az ipari forradalom hatása a természeti és épített környezetre

4. A világgazdaság az 1920-as és 1930-as években

5. A sztálini gazdaságpolitika jellemzői

6. A magyar gazdaság jellemzői a két világháború között

II. Népesség, település, életmód

7. Városfejlődés a középkori Magyarországon

8. Demográfiai változások Magyarországon a XVIII. században

9. Nemzetiségek és etnikumok a dualizmus korában

10. Életmód és mindennapok a Kádár-korszakban

11. Demográfiai változások a XX. században

III. Egyén, közösség, társadalom

12. Középkori egyetemek és szerzetesrendek

13. A magyar társadalom változásai a honfoglalástól a XIV. századig

14. Árpád-házi uralkodók politikai életpályái

15. A magyar zsidóság helyzetének jellemzői (1867–1945)

IV. Modern demokráciák működése

16. A modern demokráciák XVIII. századi gyökerei

17. A kiegyezés és alternatívái

18. Az EU főbb intézményei, döntési mechanizmusai

19. A mai magyar demokrácia működése

V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

20. Ókori államberendezkedések (Athén, Spárta, Róma – principátus)

21. A rendi állam kialakulása és jellemzői a középkori Európában

22. A humanizmus és reneszánsz

23. A felvilágosult abszolutizmus politikája és magyarországi képviselői

24. A XIX. század uralkodó eszméi

25. Széchenyi és Kossuth nézetei, programjai a polgári átalakulásért

26. A náci és a bolsevik ideológia

VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

27. Luxemburgi Zsigmond külpolitikája

28. Törökellenes küzdelmek a XIV-XV. században

29. A török kiűzése Magyarországról

30. A Rákóczi-szabadságharc és nemzetközi összefüggései

31. Az 1848-as európai forradalmak és a magyar szabadságharc

32. A második világháború és Magyarország

33. Az 1956-os forradalom és nemzetközi háttere

34. A hidegháború

forrás: Oktatási Hivatal
Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.