Itt olvashatjátok a 2010-es emelt szintű szóbeli érettségi tételeket magyar nyelv és irodalomból.
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra
1. A magyar gazdaság a XIV-XVI. században
2. A nagy földrajzi felfedezések és gazdasági következményei
3. Az ipari forradalom hatása a természeti és épített környezetre
4. A világgazdaság az 1920-as és 1930-as években
5. A sztálini gazdaságpolitika jellemzői
6. A magyar gazdaság jellemzői a két világháború között
II. Népesség, település, életmód
7. Városfejlődés a középkori Magyarországon
8. Demográfiai változások Magyarországon a XVIII. században
9. Nemzetiségek és etnikumok a dualizmus korában
10. Életmód és mindennapok a Kádár-korszakban
11. Demográfiai változások a XX. században
III. Egyén, közösség, társadalom
12. Középkori egyetemek és szerzetesrendek
13. A magyar társadalom változásai a honfoglalástól a XIV. századig
14. Árpád-házi uralkodók politikai életpályái
15. A magyar zsidóság helyzetének jellemzői (1867–1945)
IV. Modern demokráciák működése
16. A modern demokráciák XVIII. századi gyökerei
17. A kiegyezés és alternatívái
18. Az EU főbb intézményei, döntési mechanizmusai
19. A mai magyar demokrácia működése
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
20. Ókori államberendezkedések (Athén, Spárta, Róma – principátus)
21. A rendi állam kialakulása és jellemzői a középkori Európában
22. A humanizmus és reneszánsz
23. A felvilágosult abszolutizmus politikája és magyarországi képviselői
24. A XIX. század uralkodó eszméi
25. Széchenyi és Kossuth nézetei, programjai a polgári átalakulásért
26. A náci és a bolsevik ideológia
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
27. Luxemburgi Zsigmond külpolitikája
28. Törökellenes küzdelmek a XIV-XV. században
29. A török kiűzése Magyarországról
30. A Rákóczi-szabadságharc és nemzetközi összefüggései
31. Az 1848-as európai forradalmak és a magyar szabadságharc
32. A második világháború és Magyarország
33. Az 1956-os forradalom és nemzetközi háttere
34. A hidegháború
forrás: Oktatási Hivatal
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Több ígéretet is kaptak a Nemzeti Közszolgálati Egyetem hallgatói, akiket Katz Sándor felsőoktatásért felelős államtitkár hívott egyeztetésre a minisztériumba a tanárképzés megszüntetése miatt.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Több, mint tizenegy éve mondja, mit kellene csinálni, és most eljött az ideje, hogy ne csak beszéljen róla, hanem tegyen is érte - mondta Pilz Olivér, akit a miskolci tankerület élére neveztek ki.
