Bruttó 300 ezer forint alatt is lehet az átlagjövedelem: ezekkel az alapszakos diplomákkal keresnek a legkevesebbet
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
A kormány évről évre meghatározza a felsőoktatási intézményekbe felvehető államilag támogatott hallgatók összlétszámát, illetve azon belül azt, hogy az egyes képzési területeken hány hallgató kezdheti meg tanulmányait államilag támogatott képzésben. Az egyetemeknek, főiskoláknak ezen felül lehetőségük van költségtérítéses hallgatók felvételére is. A teljes, tehát államilag támogatott és költségtérítéses létszámnak is van intézményi plafonja, ez az ún. kapacitás, ami azt jelzi, hogy az intézmény mennyi hallgatót képes összesen oktatni.
A ponthatárok megállapítását egy összetett számítógépes algoritmus segíti, amely képes egyszerre vizsgálni a jelentkezők felvételi összpontszámát, az általuk felállított intézményi rangsort, a felsőoktatási intézményekbe felvehető államilag támogatott hallgatók keretszámát és az intézményi kapacitásszámokat is.Az algoritmus a jelentkezőket - az általuk elért felvételi összpontszám alapján- szakonként, országos rangsorba állítja, majd a legjobb teljesítményű jelentkezőtől kezdve elhelyezi őket az általuk első helyen választott intézménybe és szakra. Amennyiben egy-egy intézmény már feltöltődött a kapacitása határáig, akkor az oda első helyen jelentkezett, a jelentkezői összpontszámokból álló rangsor szerint sorra kerülő diákokat már a második jelentkezési helyükre veszi fel és így tovább. Ez a folyamat addig zajlik, míg az adott képzési területen, illetve szakon felvettek száma el nem éri az országosan felvehető államilag támogatott keretszámot. Az algoritmus ezután a költségtérítés jelentkezők között dolgozik tovább, akik közül annyit vesz fel, amennyit az intézmény kapacitása enged. Összegzésként elmondható, hogy a ponthatárok országos jelentkezői rangsor alapján, de intézményenként külön megállapítva születnek, hiszen az egyes intézmények más-más ponthatárnál érik el a kapacitásuk határát. A rendszer biztosítja, hogy a jelentkező oda jusson be, ahol a felvételi jelentkezési lapon felállított sorrendjében a pontszáma először eléri a megállapított ponthatárt.
Nem lehet előre becsülni a ponthatárokat
A ponthatárok alakulása tehát több változó függvénye, ezért nehéz előzetes jóslatokba bocsátkozni. A jelentkezések alapján bizonyosan mondható, hogy a hagyományosan nagy túljelentkezésű szakokon és intézményekben lesznek magas ponthatárok. A
Statisztikák, rangsorok menüpontjában az elmúlt évek statisztikáiból le lehet szűrni, melyek azok a képzések és intézmények, ahol jellemzően nagy a túljelentkezés és ezért csak a legjobb képességűek tudnak bejutni.
Pótfelvételi is lesz
Előfordulhat, hogy valakit nem vesznek fel egyetlen általa megjelölt képzésre sem. Ez esetben lehetősége van a pótfelvételi eljárásba való jelentkezésre. A pótmeghirdetések előreláthatólag július 26-án jelennek meg. Ezekre augusztus 13-ig lehet jelentkezni. A pótfelvételin természetesen azok is részt vehetnek, akik nem felvételiztek még 2008-ban.
(
)
